A bevallások és a valóság

adóhírek, áfa ellenőrzés 2014, ellenőrzési irányok 2014, szja ellenőrzés 2014, társasági adó ellenőrzés 2014

A NAV egyik legfontosabb törekvése, hogy a lehető legszélesebb körben megismerje hogyan viszonyul egymáshoz e két dolog. Így nem csoda, hogy a NAV elnöki tájékoztató is azt ígéri, hogy az ellenőri kapacitások döntő hányada 2014. évben is a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésekre – beleértve ebbe a költségvetési támogatások, adó-visszatérítések és adó-visszaigénylések kiutalását megelőző ellenőrzéseket is – összpontosul.

A kiutalás előtti ellenőrzések hagyományos területei (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, támogatások) közül a visszaigényelt általános forgalmi adó összegek kiutalás előtti ellenőrzése 2014. évben is a legnagyobb arányt képviseli és változatlan intenzitással fogják alkalmazni, mivel rendeltetésénél fogva ez a fiktív jogügyletek alapján történő jogosulatlan adó-visszaigénylések megakadályozását leggyorsabban lehetővé tevő vizsgálattípus.

Számíthatnak ellenőrzésre az olyan, végső fogyasztók számára termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási tevékenységet végző adózók, akik a fizetendő adójuk csökkentését azzal kívánják elérni, hogy az értékesítésről nem állítanak ki bizonylatot, főként azok, akiknél korábban már többször is megállapításra került a számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, illetve igazolatlan eredetű áru forgalmazása.

2014-ben is jelentős ellenőrzési kapacitást fordít majd az adóhatóság a nagy forgalmat realizáló és a fizetendő adót valótlan tartalmú számlák befogadásával csökkentő ún. adóminimalizáló adózók ellenőrzésére is, különösen akkor, ha a számlát kiállító és befogadó vállalkozások ügyvezetői/tulajdonosi köre azonos. Emellett az ellenőrzések kiemelt területét képezi azoknak az eseteknek a feltárása, amikor külföldről, jellemzően a Közösség valamely más tagállamából, avagy harmadik országból származó, de a Közösség más tagállamában szabadforgalomba helyezett árut a vállalkozások fiktív kereskedelmi láncolaton keresztül értékesítik adót nem fizető fantom (az adóhatóság által elérhetetlen) cég beiktatásával, míg az áru közvetlenül a „haszonhúzóhoz” kerül.

Folyamatosan fokozott figyelemmel fogja kísérni az adóhatóság a színlelt közösségen belüli értékesítéssel megvalósított körhintacsalásokat, és azokat az eseteket, amikor a belföldön megvásárolt termékek Közösségen belüli értékesítésének színlelése mellett történik a belföldi értékesítés.

Az áfa csalások feltárása kiterjed a belföldi általános forgalmi adó összesítő jelentés adatainak összefuttatása révén kimutatott jelentős eltéréssel érintett adózók ellenőrzésére, különösen, ha a bevallási adatokból egyéb szempontból is a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos anomáliákra vonható le következtetés.

A számlagyárak, csalárd értékesítési láncolatok, körbeszámlázásos ügyeletek felderítése 2014-ben ki fog terjedni a kockázatelemzéssel feltárt, szervezett csalási konstrukciókban résztvevő vállalkozások és az azokat irányító, haszonhúzó magánszemélyek együttes ellenőrzésére. A legnehezebben felderíthető, az egyes területi szervek illetékességi területén, vagy akár az országhatárokon is átnyúló, bonyolult ügyekben az általános hatásköri és illetékességi szabályoktól eltérő ellenőrzés lefolytatására a NAV elnökének utasítása alapján bármelyik adóigazgatóság jogosult, miáltal az egyes ügyek összefüggései és kapcsolódási pontjai még gyorsabban és hatékonyabban feltárhatók lesznek.

További lehetőséget jelentenek az adóhatóság számára az Unio tagállamaiból érkező jelzések mint például a TANÁCS 2010. október 7-ei, a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU RENDELETE X. fejezete szerinti együttműködés keretében kapott (EUROFISC) jelzések, továbbá a nemzetközi információcsere keretében rendelkezésre álló adatok. Az adójogszabályok megsértése elleni fellépés érdekében a tagállamok adóhatóságaival közösen folytatott ellenőrzések szerepe sem elhanyagolható.

A társasági adó ellenőrzések tekintetében figyelmet fordít az adóhatóság az adózás előtti eredmény terhére indokolatlanul elszámolt költség-, ráfordításelemek kiszűrésére, mert évekig hatással lehetnek a társasági adó fizetésére (elhatárolt veszteség), illetve annak elmaradására. Különös gondosságot igényel az olyan ügyletek vizsgálata, amelyek kedvezményezettjei külföldi leány-, anyavállalatok (tőke/profit kimentés), a veszteség pedig a hazai cégeknél csapódik le. Ez évben is erős adóhatósági érdeklődésre számíthatnak azok a vállalkozások , melyek az adóalap módosító tételek meghatározásakor a terven felüli értékcsökkenésként, az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nettó értékének kivezetéseként elszámolt, valamint különböző bírságok, szankciók összegét adóalap növelő tételként nemveszik figyelembe.

A társasági adókötelezettség ellenőrzése együtt jár a számviteli rend és a bizonylati fegyelem vizsgálatával. Ennek során az adóhatóság következetesen feltárja és szankcionálja a könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztását, a nyilvántartások és benyújtott bevallások összegben való eltérését, a belső szabályzatok hiányát, illetve előírásainak be nem tartását, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítését, továbbá a bizonylat kiállítás és iratmegőrzés szabályainak be nem tartását.

Az eltitkolt személyi jövedelmek feltárása érdekében vizsgálandó a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangja elsődlegesen a működésükre, adózói kapcsolataikra tekintettel jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjai körében. Ugyancsak ellenőrzésre számíthatnak a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek. Valamint a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek. A NAV agazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzéseit párhuzamosan, egymásra épülve fogja végezni.

A bevallásában nagy összegű bevételt, és ezzel szemben magas költséget szerepeltető, a jövedelmét minimalizáló egyéni vállalkozók ellenőrzése során fokozottan fogják vizsgálni a költségek megalapozottságát a számlák hitelessége és a tevékenységgel történő összefüggés tekintetében egyaránt.

A jövedelem- (nyereség-) minimum utáni adókötelezettség teljesítésének vizsgálata az olyan jövedelmezőnek tekinthető területeken (pékségek, mezőgazdasági tevékenységet végzők, közúti áruszállítók, kiskereskedők) működő vállalkozók esetében indokolt, ahol az ellenőrzés elrendelését egyéb kockázatok is alátámasztják.