A biztosítási kötelezettség változásai 2014

2014. évi adó szabályok

2014. január 1-jétől módosult, valamint új pontokkal, illetve alponttal egészült ki a Tbj. 8. §-a. Ennek értelmében szünetel a biztosítás:

  • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe;

Ezen rendelkezés értelmében az önkéntes tartalékos katona biztosítása a „civil” jogviszonyában folyamatosnak minősül, és nem éri hátrány a későbbi társadalombiztosítási jogosultságok terén.

  • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt;

  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt;

  • a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt;

  • a 8. § a)-h) pontjaiban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Járulékalapot képezőjövedelmet érintő változások

2014. január 1-jétől atanulószerződéssel foglalkoztatott biztosított esetén nem a tanulószerződésben meghatározott, hanem a ténylegesen kifizetett díj minősül járulékalapot képező jövedelemnek.

2014. január 1-jétől a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása bérnek minősül, így járulékalapként, mint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kell figyelembe venni.

Járulékmértékek

2014. évben a járulékmértékekben nem történt változás.

A biztosított, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék.

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék.

2014. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 810 forint, napi összege 227 forint.

Az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetése

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt foglalkoztatása a munkaviszonyában a heti 36 órát eléri. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó akkor is mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, amennyiben a foglalkoztatása egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Minimálbér

A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:

1. A tárgyhónap elsőnapján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. Ez havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibérnél 23 360 forint, napibér esetében 4 670 forint, órabér alkalmazásakor pedig 584 forint.

2. A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében, amennyiben az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege. A garantált bérminimum havibér alkalmazásakor 118 000 forint, hetibér esetében 27 160 forint, napibérben történő megállapodásnál 5 430 forint, míg órabér alkalmazása esetén 679 forint.

Biztosítási kötelezettség a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban munkát végző személyek esetében

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét (2014. január 1-jétől ez havi 30 450, napi 1 015 forint).

Biztosítási kötelezettség

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján 2013. december 31-ig a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyre terjedt ki a biztosítás. A 2013. évi CCV. törvény a korábbi hivatásos nevelőszülői jogviszony helyett a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt nevesíti, amely munkaviszonynak minősül. Az elnevezés ezzel összhangban került átvezetésre a Tbj.-ben, így a biztosítottak körében is.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján a felsőoktatási intézmény tanulója az oktatási program keretében, illetve az oktatási programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan hallgatói munkaszerződéssel végezhet munkát.

2014. január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

Ugyanakkor a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezettel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzett tevékenység esetén a hallgató továbbra is biztosított marad.