Adóamnesztia 2017

Adóamnesztia 2017. www.adolkub.eu

2017. Június 30-ig még adott a lehetőség, hogy élj vele! A furcsa névre hallgató (Magyarország gazdasági stabilitásáról ) 2011. évi CXCIV törvény 39/D§ paragrafusa tartalmazza a feltételeit és módját. A jogszabály hatályos szövegét az anyag végén megtalálod..

Az utólagos adófizetési lehetőséggel azok az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek élhetnek, akik az szja törvény egyébként kötelező szabályai szerint 2016. június 30-ig megszerzett, alább felsorolt körbe tartozó jövedelmeiket nem vallották be:

egyéb jövedelem szja tv. 28.§

kamatjövedelem szja tv 65.§

értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem szja tv 65/A.§

csereügyletből származó jövedelem szja tv. 65/B.§

osztalékból származó jövedelem szja rv. 66.§

árfolyamnyereségből származó jövedelem 67.§

ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem szja tv. 67/A. §

vállalkozásból kivont jövedelem szja tv. 68.§

Az utólagos adófizetés szabályai nem alkalmazhatók az olyan jövedelem alapjául szolgáló bevételekkel kapcsolatban, amelyeket terhelő személyi jövedelemadót vagy személyijövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló vagy az szja-törvény rendelkezése alapján kifizető köteles megállapítani, vagy amellyel összefüggésben a kifizető az Art. vagy az szja-törvény alapján adatszolgáltatásra vagy igazolás kiállítására kötelezett. Az szja törvény 178.§ 18.) pontja szerint kifizetőnek minősül minden belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Azt, hogy ki mindenkit kell még kifizetőnek tekintened megtudhatod az szja törvény fenti pontjából, melyet az anyag végén találsz.

.Az utólagos adófizetési lehetőség igénybevételéhez az alábbi NAV által kijelölt bankok egyikébe kell 2017. Június 30-ig befizetned a legalizálni kívánt jövedelmed. Ezek a pénzintézetek: az OTP, az MKB, az Erste, a Raiffeisen, az FHB, az UniCredit és Gránit Bank

A banknak a személyi jövedelemadót és a megállapított önellenőrzési pótlékot a magánszemély által befizetett pénzösszegből annak jóváírását követő 8 napon belül kell megállapítania és levonnia, valamint a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallásában vallja be és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

A bank adóbevallásában a megállapított személyi jövedelemadóról a rád vonatkozó adatokat nem közöl. A személyi jövedelemadó megállapításáról, levonásáról viszont igazolást állít ki a részedre.

Ha az eddig be nem vallott jövedelmed megfelel a felsorolt feltételeknek az azt terhelő személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék. Az utólagos adófizetés szabályainak választása esetén a fizetendő adó megállapításakor kedvezmény nem vehető figyelembe.

A jövedelemadón felül önellenőrzési pótlék is terheli az utólag bevallott jövedelmet Ennek megállapítása érdekében nyilatkoznod kell a banknak, hogy a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet mely adóévben (vagy adóévekben) szerezted meg. Ha ezt nem teszed az önellenőrzési pótlék összegét úgy kell megállapítani, mintha a jövedelem megszerzése a nyilatkozattétel adóévét megelőző hatodik adóévben történt volna Az önellenőrzési pótlékot a jövedelem megszerzésének adóévére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőtől a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallás benyújtására előírt határidőig terjedő időszakra kell felszámítani.

Jogszabályok:

2011. évi CXCIV. törvény

Magyarország gazdasági stabilitásáról

39/D. § (1) A személyi jövedelemadó alanyának minősülő természetes személy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint 2016. június 30-ig megszerzett, a (2)-(3) bekezdés szerint meghatározott bevétele tekintetében választhatja, hogy adókötelezettségeit – az adózás rendjéről szóló törvénynek és a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek egyébként a bevételre irányadó rendelkezései helyett – a (4)-(7) bekezdés szerint teljesíti.

(2) A természetes személyt az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti következő adókötelezettségi jogcím alá eső jövedelem alapjául szolgáló bevételei tekintetében illeti meg:

a) egyéb jövedelem;

b) kamatjövedelem;

c) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;

d) csereügyletből származó jövedelem;

e) osztalékból származó jövedelem;

f) árfolyamnyereségből származó jövedelem;

g) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem;

h) vállalkozásból kivont jövedelem.

(3) A természetes személyt nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség az olyan jövedelem alapjául szolgáló bevételeivel kapcsolatban,

a) amelyet terhelő személyi jövedelemadót vagy személyijövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezés alapján a kifizető köteles megállapítani, vagy

b) amellyel összefüggésben a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adatszolgáltatásra vagy igazolás kiállítására kötelezett.

(4) A természetes személy (1) bekezdés szerinti választása esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék. A fizetendő adó a jövedelem és az adómérték szorzata. A természetes személy az (1) bekezdés szerinti választásával visszavonhatatlanul lemond arról, hogy a fizetendő adó megállapításakor a számított adót csökkentő bármely tételt (így különösen adókedvezményt vagy -beszámítást) vegyen figyelembe.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet a személyi jövedelemadón és a (7)-(8) bekezdés szerinti önellenőrzési pótlékon kívül e törvény szerinti más fizetési kötelezettség nem terheli.

(6) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadóval összefüggő adókötelezettségeit a természetes személy, önadózás helyett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan bank útján teljesíti, amelyet az állami adóhatóság – a bank kérelmére – erre kijelölt. Az adókötelezettségek ilyen módon történő teljesítésének az a feltétele, hogy a bank által a természetes személy javára az adókötelezettségek teljesítése céljából megnyitott bankszámlán a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-ig (különösen befizetés vagy utalás alapján) jóváírják.

(7) A bank az adókötelezettségek teljesítésére szolgáló bankszámlát a természetes személy nyilatkozata alapján nyitja meg. A természetes személy az önellenőrzési pótlék megállapítása érdekében nyilatkozatában közli a bankkal, hogy a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet mely adóévben (vagy adóévekben) szerezte meg; ilyen közlés hiányában azt kell feltételezni, hogy a jövedelem megszerzése a nyilatkozattétel adóévét megelőző hatodik adóévben történt, és ennek megfelelően kell megállapítani az önellenőrzési pótlék összegét.

(8) A bank a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót és a (7) bekezdés alapján megállapított önellenőrzési pótlékot a (6) bekezdés szerinti jóváírást követő 8 napon belül megállapítja és levonja, valamint a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallásában bevallja és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Az önellenőrzési pótlékot a jövedelem megszerzésének adóévére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőtől a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallás benyújtására előírt határidőig terjedő időszakra kell felszámítani. A bank adóbevallásában a megállapított személyi jövedelemadó tekintetében a természetes személyre vonatkozó adatszolgáltatást nem teljesít.

(9) A bank a személyi jövedelemadó (7) bekezdés szerinti megállapításáról igazolást állít ki a természetes személynek, amelyben – szükség esetén az érintett adóévek szerinti megosztásban – feltünteti a személyi jövedelemadó és az alapjául szolgáló jövedelem, valamint a kapcsolódó önellenőrzési pótlék összegét. A banki igazolás bizonyítja, hogy a természetes személy az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeit jogszerűen teljesítette.

Szja törvény 178. § E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában

18. kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. Kifizetőnek minősül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek,