Adóelőleg nyilatkozat minta, kitöltési útmutató

Jelenleg a 2014. évre vonatkozó adóelőleg nyilatkozat tájékoztatója és kitöltési útmutatója áll rendelkezésre lévén, hogy 2015. évre vonatkozó még nem készült. A nyilatkozatot 2015. évben első ízben a januárra vonatkozó adóelőleg megállapításoknál kell majd használni, addig is tájékoztatásként tesszük közzé a jelenleg érvényes anyagot.

A nyilatkozat minta innen letölthető.

Tájékoztató

a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz a 2014. évben

Tisztelt Munkavállaló! Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban töltse ki és adja át munkáltatójának. Mielőtt a nyilatkozatot leadná, a nyilatkozat II. Blokkját az Ön házastársának (közös gyermekekre vonatkozóan élettársának), a nyilatkozat IV. Blokkját pedig a házastársa (élettársa) munkáltatójának is ki kell töltenie. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető.

A munkáltató (a bér kifizetője) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.

Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.

Figyelmeztetés: Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.

Jogosultság a családi kedvezményre

A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három vagy annál több eltartott esetén 206 250 forint.

A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki

- jogosult a családi pótlékra. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra 50-50 százalékban jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 31 250 (a 62 500 fele) vagy 103 125 (a 206 250 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. Egymás között azonban nem érvényesíthetik a kedvezményt közösen. Annak ellenben nincs akadálya, hogy (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen vegyék igénybe.

- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa.

- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak.

- az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!).

Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. Nem vonatkozik ez a fent említett, bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott

- akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,

- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- a rokkantsági járadékban részesülő személy,

- a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),

- a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott

- a fenti kedvezményezett eltartott,

- és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a családok támogatásáról szóló törvény szerint.

Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három. Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206 250 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.

A családi járulékkedvezmény

2014. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni). A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 16 százaléka, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege A családi járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.

Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 62 500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 16 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.

A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti-bírság fizetési kötelezettség.

Az adóelőleg-nyilatkozat

Az I. Blokkhoz: Ön ebben a blokkban nyilatkozik munkáltatójának az érvényesíteni kívánt családi kedvezményről, valamint részleteznie kell az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adatait is.

Az 1. pontban az eltartottak, a kedvezményezett eltartottak és a felváltva gondozott gyermekek számát kell feltüntetni. Itt kell megjelölnie a kedvezményezett eltartottként figyelembe vett magzatok számát is. A magzat(ok) a várandósság orvosi igazolása alapján a fogantatástól számított 91. nap hónapjától az élveszületés napját megelőző hónappal bezárólag vehető figyelembe. Az orvosi igazolást a nyilatkozathoz nem kell csatolni, de 5 évig meg kell azt őrizni.

A 2. pontban az összes eltartott nevét és adóazonosító jelét kell megadni, adóazonosító jel hiányában az eltartott születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét kell beírni. Az eltartott neve melletti négyzetben jelölni kell, ha ő kedvezményezett eltartottnak minősül. E pontban nem kell szerepeltetni a magzatot!

A 3. ponthoz: Ön csak akkor érvényesíthet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti adókedvezményt, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a másik államban, ahol az önálló, nem önálló tevékenységéből, nyugdíjból származó jövedelme megadóztatható – figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények rendelkezéseire is – nem vett és nem is vesz igénybe.

További feltétel vonatkozik a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyre. Kedvezmény Magyarországon történő érvényesítéséhez az is szükséges, hogy az előzőekben említettek szerinti jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon essen adókötelezettség alá. Amennyiben Ön külföldi, a külföldi magánszemélyek kiegészítő nyilatkozatát is ki kell töltenie a családi kedvezmény igénybevételéhez!

A 4. ponthoz: Ön e pontban kérheti munkáltatóját, hogy az alább megjelölt családi kedvezményt kizárólag a személyi jövedelemadó-előleg alapjával szemben vegye figyelembe. Ha e nyilatkozatot megteszi, úgy a munkáltató nem fogja alkalmazni a járulékkedvezményt még akkor sem, ha az 5. pontban megjelölt családi kedvezmény teljes összegű igénybevételére az Ön adóelőleg-alapja nem nyújt fedezetet.

Az 5. pontban nyilatkozik arról, hogy a családi kedvezmény érvényesítését kéri munkáltatójától. Az érvényesíteni kívánt családi kedvezményt meghatározhatja mind az összeg [a) sor], mind a kedvezményezett eltartottak és a korábban említett, bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermekek számának [b) sor] megjelölésével. Ha a megjelölt összeg, vagy a feltüntetett kedvezményezett eltartottak száma alapján járó összeg magasabb, mint az Ön részére kifizetett jövedelem (például munkabér), úgy a különbözetet a kifizető járulékkedvezményként veszi figyelembe feltéve, hogy Ön nem tett nyilatkozatot a 4. pontban.

Amennyiben a nyilatkozat a) sorában a kedvezményezett eltartottak száma alapján kiszámítható családi kedvezmény maximális összegénél kisebb összeget, vagy b) sorában a kedvezményezett eltartottak számánál kisebb számot jelöl meg, a fennmaradó kedvezményt házastársa vagy a jogosultnak minősülő élettársa ugyancsak a munkáltatójának adott nyilatkozattal (amelyben ezt a blokkot ő tölti ki) érvényesítheti.

A II. Blokkhoz: A sorokat az Ön házastársa vagy élettársa tölti ki, ha közös nyilatkozatot kell tenniük. Nem kell közös nyilatkozatot tenni azzal a volt házastárssal, élettárssal, aki a közösen felügyelt gyermekükre tekintettel érvényesíti az 50-50 százalékos kedvezményt.

A 8. ponthoz: Amennyiben az Ön házastársa vagy élettársa nyilatkozik arról, hogy nincs munkáltatója, a IV. Blokkot nem kell kitölteni.

A III. Blokkhoz: Ezt az Ön munkáltatójának kell kitöltenie.

A IV. Blokkhoz: Ezt az Ön házastársának vagy élettársának munkáltatója tölti ki. Ezzel a munkáltató kötelezi magát, hogy ha tőle az Ön házastársa vagy élettársa a saját nyilatkozatában a családi kedvezmény érvényesítését kéri, azt legfeljebb a kedvezményezett eltartottak száma alapján megállapított családi kedvezmény és a jelen Nyilatkozat I. Blokkjában meghatározott összeg különbözetének mértékéig veszi figyelembe. E kötelezettség ellenőrizhetőségének érdekében a nyilatkozat másolatát az Ön házastársa vagy élettársa munkáltatójának is célszerű megőriznie. Ezt a nyilatkozatot az Ön házastársa vagy élettársa munkáltatójának abban az esetben is alá kell írnia, ha a családi kedvezmény teljes összegét Ön érvényesíti.