Behajthatatlan adótartozás?

Behajthatatlan adótartozás?

A tartozás behajthatatlanná minősítése nem jelenti annak megszűnését és azt sem hogy a NAV végleg letett volna követeléséről. Így csak átmenetileg lélegezhet fel, az az adós, akinek a tartozását az adóhatóság behajthatatlanná nyilvánítja. Mert a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a NAV a rendelkezésére álló információk alapján figyelemmel kíséri, az érintett vagyonának, jövedelmi viszonyainak alakulását. S ha úgy látja, kapás van, a tartozást végrehajthatóvá minősíti és ismét megkísérli a behajtást. Azt a legtöbb érintett tudja, hogy a végrehajtáshoz való jog az az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, de azt már nem mindig kísérik figyelemmel, hogy bizonyos esetekben az elévülés nyugszik. Azaz vannak olyan időszakok, melyek nem számítanak bele az ötéves elévülési időbe. Ilyen lehet a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, a törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama. Érdemes tehát erre is figyelni, mert az adóhatóság is figyel. Hogy mi mindenre az kiderül az alábbi NAV tájékoztatóból. Az adóhatósági információ végére odabiggyesztettük az Art idevágó rendelkezéseinek szövegét is.

***

Több forrásból is eljut az információ a NAV-hoz, ha valaki ki tudná fizetni korábbi adótartozását, mégis úgy tesz, mintha nem lenne semmilyen vagyona. Ilyenkor újra megkíséreli behajtani a korábban sikertelenül követelt tartozást a NAV. Több példa is igazolja, hogy a behajthatatlannak tűnő hátralék nem szűnik meg, sőt gyakran meg is térül.

Akkor sem szűnik meg az adótartozás, ha azt végrehajtható vagyon hiányában a NAV első alkalommal nem tudja beszedni. Ha ugyanis az elévülési időn belül az adózó ingó vagy ingatlan vagyonra, illetve megfelelő jövedelemre tesz szert, a NAV intézkedik a tartozás újbóli behajtásáról.

Egy egyéni vállalkozó tavasszal kártalanításként jutott volna vagyonhoz, de mivel az Igazságügyi Minisztériumnak tudomása volt az adótartozásról, értesítette a NAV-ot a behajtás lehetőségéről. Végül a megítélt több millió forint – perköltségen felüli része – a behajthatatlanként nyilvántartott adótartozás jelentős részét fedezte.

Másik esetben egy nagy hátralékos adózó elajándékozott egy ingatlant a lányának, akit a NAV a köztartozás mögöttes felelőseként jelölt meg. Ezek után az adós jobbnak látta 2 millió forinttal csökkenteni a hátralékot. Nem ritka, hogy az adósok a fedezetelvonásnak ezt a módját választják, azonban a NAV az erre vonatkozó szerződéseket általában perre viszi, amelyek nyomán rendre a hivatal követelésének ad helyt a bíróság.

A legnagyobb tételt egy magyarországi lakcímmel rendelkező holland állampolgár 20 millió forint adó- és járuléktartozása jelentette. A végrehajtás először nem vezetett eredményre mivel az adós sem ingó-, sem ingatlan vagyonnal nem rendelkezett, végrehajtás alá vonható jövedelme nem volt, őt magát pedig nem lehetett elérni. A NAV megkereste a holland adóhatóságot és behajtási jogsegély keretében információkat kért a férfi tartózkodási helyéről, végrehajtás alá vonható jövedelméről és vagyontárgyairól. A társhatóság néhány hónap múlva arról tájékoztatta a NAV-ot, hogy az adós az Egyesült Arab Emirátusokban él, Hollandiában pedig két házzal és több bankszámlával rendelkezik. A NAV erre már behajtási kérelemmel válaszolt és a holland hatóság intézkedésére a 20 millió forintos hátralék egy összegben megtérült.

A NAV számára az ingatlan adásvételről, ajándékozásról, egyéb vagyonszerzésről az illetékügyek adnak információt, illetve a földhivatali adatbázis is segítségül hívható. A gépjárművek tulajdonosváltásáról az okmányirodák adnak tájékoztatást és nem utolsó sorban a személyijövedelemadó-bevallások is támpontként szolgálhatnak. A NAV kapcsolatban áll más országok hatóságaival, amelyekkel kölcsönös az információcsere.

***

Art. 162. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.

(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.

(3) Az adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított feltétel hiányában is nyilvántarthatja behajthatatlanként a 10 000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Ezen adótartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.

Art 164.§ (6) Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.