Ellenőrzési irányelvek: kockázatkezelés

adóellenőrzés 2015, ellenőrzési irányelvek 2015, kockázatelemzés 2015

Ellenőrzési irányelvek: kockázatkezelés

Az adó- és vámszakterületi eltérő kockázatok központi összehangolásával megvalósuló, ügyfél centrikus megközelítés előnyeit eddigieknél hangsúlyosabban szükséges érvényesíteni az ellenőrzésre történő kiválasztás és az egyes adózók esetében alkalmazandó ellenőrzési eszközök, módszerek tekintetében. Továbbra is az adóalanyok adózáshoz való hozzáállása, a károkozási potenciál mértéke és valószínűsége alapján indokolt meghatározni a beavatkozás formáját és a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások felhasználását.

A jogkövető ügyfelek esetében az ellenőrzés eszközeivel is támogatni kell a kötelezettségek teljesítését a tájékoztatásra és a prevencióra helyezve a hangsúlyt.

A kisebb jogsértésekre hajlamos ügyfelekkel szemben, vagy alacsonyabb károkozási potenciál esetén a jogkövető magatartás irányába történő terelés lehetőségével célszerű élni (figyelmeztetés, felszólítás, mulasztási bírság kiszabása).

Ahol pedig nagyobb a károkozás bekövetkezési valószínűsége és annak hordereje, a fenti eszközök alkalmazása nem vezet eredményre, ott a hagyományos hatósági eszközök célzott és következetes alkalmazásával a jogkövetés kikényszerítésére (adóellenőrzés, végrehajtás) van szükség. Az eltitkolt vagy be nem fizetett adó utólagos megállapításával, pótlólagos beszedésével, illetve a jogszerűtlen adó visszaigénylések megakadályozásával az egyenlő közteherviselés és a hazai és európai uniós gazdasági, pénzügyi érdekek visszamenőleges, közvetlen érvényesítése is megvalósul.

Azoknál az adózóknál, amelyeknél ez utóbbi megoldás sem vezet eredményre, mert a vállalkozásokat eleve csalási, adóelkerülési szándékból alapítják/működtetik, ott szigorú hatósági fellépéssel, élve a bűnügyi szakterülettel való szoros együttműködés lehetőségével, a kockázat kiiktatására, az adózók gazdaságból való kizárására, a jogsértés megszűntetésére van szükség. Az ellenőrzésre történő kiválasztásban különösen hangsúlyos szerepet kell kapnia az adóelkerülő tevékenység megkezdését követő gyors reagálásnak, a jelen idejű, aktuális gazdasági folyamatokat jellemző mutatók alkalmazásának.

Belföldi összesítő nyilatkozatok adatainak hasznosítása

Mind a kockázatkezelési, mind az ellenőrzési tevékenység fejlesztésében hathatós segítséget jelent a 2013-tól bevezetett általános forgalmi adó összesítő jelentés, amely a tételes számla adatszolgáltatásra vonatkozó összeghatár 2015. január 1-jétől 2 millió forintról 1 millió forintra történő leszállításával, valamint a kötelezettséggel nem érintett körben az önkéntes adatszolgáltatás lehetőségének bevezetésével, a fizetendő és levonható általános forgalmi adóval összefüggésben széles körben biztosít részletes adatokat az adóhatóság számára.

A számlakibocsátók, számlabefogadók adatainak összefuttatása alapján képződő számlázási útvonalak és eltérések hasznosításával kiszűrhetővé válnak

a valószínűsíthetően áfa csalásokban résztvevő, fiktív számlákat kibocsátók és befogadók;

a fiktív számlák befogadásával, körbeszámlázással magasabb támogatási összeghez jutók;

a belföldi termékértékesítéseiket közösségi termékértékesítésnek álcázók;

a beszerzéseiket és továbbértékesítéseiket is eltitkolók,

ezért továbbra is meghatározó szerep jut az adateltéréseken alapuló kiválasztásnak. A láncolatos kapcsolatok adatbázisból történő előzetes feltárásával és a számlázási láncban résztvevőknél egy időben indított ellenőrzésekkel szükséges tovább csökkenteni a gyanús láncolatokban szereplő adózók elérhetetlenségének kockázatát. Az adatok összefuttatása, elemzése révén előzetesen feltárhatók a haszonhúzók is, így az ellenőrzéseket mindinkább ezen adózókra szükséges összpontosítani, ugyanis a megállapított adóhiány behajtására elsősorban ezen adózóknál van esély, hiszen a fiktív ügyleteik mellett valós gazdasági tevékenységet folytatnak és vagyonnal is rendelkeznek.

Informatikában rejlő előnyök fokozott adóhatósági felhasználása

Az informatikában rejlő előnyöket az adóhatóság az adatok ellenőrzésbe történő bevonása során is mind szélesebb körben használja. Haladva a korral, az információtechnológia fejlődése az adóhatóságot is az ellenőrzések technikáját tekintve korszerűsítésre ösztönzi. Az adózóknál fellelhető papíralapú dokumentumok ellenőrzésével szemben mind inkább előnyben kell részesíteni az informatikai hardver és szoftver eszközök ellenőrzésben való alkalmazását, az adózói elektronikus adatok teljes körű feltérképezését, továbbá fokozni szükséges az informatikai rendszerek ellenőrzését, feltárva ez által az egyes bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatában rejlő hibalehetőségeket, valamint a hibásan könyvelt tételeket.

Beszedési tevékenység hatékonyságának növelése

Az adóhatósági ellenőrzések eredményességét befolyásolja a határozattal megállapított fizetési kötelezettségek beszedhetősége is, ezért az adóhatóság ellenőrzési szakterületének célkitűzései között szerepel az is, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel a végrehajtási szakterület tevékenységének eredményességéhez hozzájáruljon. A költségvetési bevételek megtérülését erősítendő az ellenőrzések folytatásával egyidejűleg az ellenőrzési szakterület figyelmet fordít az ellenőrzés alá vont adózók jelen idejű működési körülményeinek és vagyoni helyzetének feltárására is.

A beszedési tevékenység hatékonyságát nagymértékben elősegíti az ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának kiszélesítése, főként az adóhatósági ellenőrzések azon szakaszában, ahol még feltehetően nem került a tartozás fedezeteként szolgáló vagyon az adós által elvonásra.

Az adózókat érintő adókötelezettségek teljesítése során közreműködő szakterületek preventív célú bekapcsolása az ellenőrzési tevékenységbe

Az adózók az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében számos kötelezettséget teljesítenek, melyek során nem csak az adóellenőrzést végzőkkel, hanem más – az ügyintézésben közreműködő – adóhatósági szakterületekkel is kapcsolatba kerülnek. Az egyes eljárásokban keletkezett adatok feldolgozása és kezelése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az adóhatóságnak naprakész információja legyen az adózókról, megakadályozható legyen a csalárd adózók részvétele a gazdaságban, illetőleg a költségvetésnek jelentős kárt okozó tevékenység további folytatása.

Az egyes adóhatósági szakterületek megelőző tevékenységük keretében a gazdálkodók megalakulásától kezdve folyamatosan figyelemmel kísérik, segítik adókötelezettségeik teljesítését. Jogsértő gyakorlat észlelése esetén, pedig az adózó előéletét, jogkövetésben mutatott magatartását értékelve, a fokozatosság elvét betartva, a rendelkezésre álló szankciók következetes alkalmazása mellett járnak el.

Az adószakmai szakterületek az adózókkal való bármely helyszíni kapcsolatfelvételük során a revíziós terület számára hasznosítható tapasztalataikról jelzéssel élnek.

Koordináltabb együttműködés a bűnügyi és vámszakmai területekkel, fokozottabb együttműködés a társhatóságokkal

Az adóigazgatóságok és a vámigazgatóságok ellenőrzési rendszerén belül a hatóság egységes megjelenése, az erőforrások optimális felhasználása és szinten tartása, valamint a teljes adózási rendszer egységesítése, illetve az egyes adónemekben rejlő hatósági feladatok logikai elvű kialakítása érdekében növelni kell az adó- és vámszakterület helyszíni ellenőrzéseinek koordináltságát. Emellett – a jogszabályi keretek adta lehetőségeket kihasználva – fokozottabb együttműködés indokolt a bűnügyi szakterülettel is.

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, de még szélesebb körben indokolt a társhatóságokkal történő összehangolt akciók (regionális és országos szintű) keretében végzett ellenőrzések számának növelése, valamint a Szerencsejáték Felügyelet által vizsgált és megállapítással zárult ellenőrzések okán a gazdálkodók adószakmai vizsgálatának lefolytatása is (tiltott szerencsejáték, vagy be nem jelentett tevékenység mellett vélelmezhető, hogy más jogszabály-sértések, esetleges csalások is megvalósulhatnak).

Nemzetközi tapasztalatok hasznosítása

Az adóellenőrzések hatékonyságának emelése ma már elképzelhetetlen a nemzetközi megoldások megismerése és adaptálása nélkül, ami megköveteli az aktív részvételt a nemzetközi csalás elleni fórumok munkájában is. A nemzetközi szerepvállalásból eredő információk, ismeretek továbbá az automatikus információcsere keretében kapott adatok széleskörű felhasználása, a nemzetközi közigazgatási együttműködésből származó kockázati információk megosztása nélkülözhetetlen. Az együttműködés keretében a hagyományosnak számító többoldalú ellenőrzések mellett, a nem hagyományos eszközök (pl. jelenlét más tagállami közigazgatási eljárás során) alkalmazásának szélesítése – különösen a szomszédos országok vonatkozásában – jelentősen hozzájárul az ellenőrzési tevékenység eredményesebbé tételéhez.

Ha szeretnél felkészülni egy esetleges ellenőrzésre illetve már a gyakorlatban alkalmazzák vállalkozásodon az irányelveket, javaslatunk: ADOklub tanácsadás