Ellenőrzési irányelvek: Vegyes szempontok

adóellenőrzés 2015, ellenőrzési irányelvek 2015

Ellenőrzési irányelvek: Vegyes szempontok

Ilyen cím ténylegesen nincs az ellenőrzési irányelvekben ez az általunk kreált összefoglalása az alábbiakban felsorolt ténylegesen szereplő témáknak.

Új vállalkozások kockázatelemzése

Az adóregisztrációt követő, az induló vállalkozásokra és a személyi változással érintett társaságokra vonatkozó komplex kockázatelemzés – beleértve az adott évben jogelőd nélkül alakult társaságok legalább 10%-ának 90 napon belüli kötelező helyszíni ellenőrzését és a kiküldött kérdőíveket mulasztási bírság kiszabása ellenére sem visszaküldő adózók adószámának törlési lehetőségét is –, olyan hatékony eszköze az adóelkerülés, adócsalás megelőzésének, melynek következetes alkalmazása továbbra is kiemelt feladata az adóhatóságnak.

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása kockázatos vagy annak feltételei nem állnak fenn, vagy valószínűsíthetően nem elegendőek a tevékenység megvalósításához, az adózót határozattal legfeljebb egy éves időtartamra fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja. A felügyelet időtartama alatt az előírt feltételek betartása fokozott ellenőrzést igényel, melynek hatása jelentősen hozzájárul az adómorál javulásához és a gazdasági élet tisztításához.

Székhelyváltók fokozottabb ellenőrzése

A vidéki adóigazgatóságok illetékességi körébe tartozó adóelkerülő vállalkozások egy jelentős hányadánál bevett gyakorlat, hogy az adóellenőrzések ellehetetlenítése vagy hátráltatása céljából a Közép-magyarországi régióba helyezik át székhelyüket, viszont a tulajdonosaik, képviselőik, telephelyük, az általuk folytatott tevékenységük továbbra is valamely vidéki megyéhez kötődik. Tekintve, hogy a vidéki adóigazgatóságok a székhelyen nem elérhető és rendszerint továbbra is vidéken folytatott tevékenységet hatékonyabb módszerekkel, gyorsabban és gazdaságosabban képesek ellenőrizni, ezért széles körben kerülnek bevonásra a székhelyváltók adóellenőrzésébe.

Munkaerő-kölcsönzés

Az élőmunka-igényes ágazatokban működő, jelentős létszámot foglalkoztató vállalkozások adóterhük optimalizálása jegyében saját alkalmazottaikat elbocsátják és munkaerő kölcsönző cégek szolgáltatásait veszik igénybe vagy az elbocsátott személyeket foglalkoztatják tovább munkaerő-kölcsönzés keretében. A jelenség káros hatása abból ered, hogy a munkáltatói feladatok és költségvetési kötelezettségek „kiszervezéséhez” jellemzően olyan munkaerő-kölcsönző cégek, illetve azok több régióra kiterjedő láncolatai asszisztálnak, amelyek kifejezetten azzal a céllal jönnek létre, hogy adóelkerülő magatartással lefölözzék a költségvetést, illetve a társadalombiztosítási alapokat megillető bevételeket, emellett a bejelentési, bevallási kötelezettség teljesítésének hiánya esetén a foglalkoztatottak érdekei, jogai is sérülnek.

A munkaerő-kölcsönző vállalkozások gyakorta csak az alkalmazottak bejelentését teljesítik, fizetési kötelezettségüket azonban – annak ellenére, hogy a szolgáltatás ellenértékét megkapják – általában nem.

Ott ahol a munkaerőt kölcsönbe adó, vagy a kölcsönbe vevő adóelkerülő szándékkal alkalmazza ezt a foglalkoztatási formát, megkárosítva az államot, a társadalombiztosítási alapokat, illetve veszélyeztetve a foglalkoztatottak későbbi ellátási jogosultságát is, az ellenőrzés teljes eszköztárával fel kell lépni a jelenség ellen, mivel – járulékfizetés elmaradása okán – a fedezet nélkül megállapításra kerülő társadalombiztosítási ellátások (nyugdíj, táppénz, anyasági ellátások) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait súlyos mértékben megkárosítják.

Készpénzforgalom ellenőrzésének szigorítása

A feketegazdaság alapeleme a készpénzforgalom, hiszen a banki átutalással teljesített ellenérték esetén az ügylet megtörténte vagy éppen meg nem történte egyértelműen igazolható. Amennyiben az adózók banki átutalással bonyolítják ügyleteiket, ellenőrzési szempontból azzal az eredménnyel jár, hogy a pénzmozgás az adóhatóság számára feltérképezhető. Az adóhatóság az ellenőrzései során figyelemmel kíséri, hogy a gazdasági szereplők a jogszabályi rendelkezésben foglaltaknak megfelelően járnak-e el. Ellenőrzött pénzforgalom mellett a bevételek eltitkolása, a fiktív költségelszámolások, stb. kiszűrhetővé válnak, így a készpénzforgalmat érintő szabályok betartatása érdekében indokolt a vállalkozások ellenőrzöttségének fokozása.

A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás

A kötelező ellenőrzés megszűnésével alapvető elvárás a mennyiségi szemlélet minőségi szemlélettel történő felváltása, az ellenőrzések hatékonyságának és eredményességének fokozása.

A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózói körben is – fenntartva az ellenőrzöttség tudatát – kockázatelemzésen alapuló, kiválasztási módszerek alkalmazásával és célirányos ellenőrzésekkel kell biztosítani a folyamatos hatósági jelenlétet.

Az ellenőrzések megszervezése során előtérbe kerül az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása.

A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárások hatálya alá kerülő adózók ellenőrzése során kiemelt feladat feltárni, illetve lehetőség szerint megakadályozni a vagyonkimentéseket, a hitelezői érdekeket súlyosan sértő gazdasági eseményeket. Az ellenőrzés eszközeivel elő kell segíteni a vagyonkimentésekből, illetve a hitelezői érdekeket súlyosan sértő tevékenységből eredő károk megállapítását, és az esetleges polgári jogi-, és/vagy büntető jogi következmények, illetve a másodlagos felelősség (különösen a mögöttes, a kártérítési jellegű vezetői és tagi felelősség, a korlátozott felelősség áttörése) érvényesítését.

Az ellenőrzések révén fel kell lépni azon jogszerűtlen magatartásokkal szemben is, amelyek az adóhatóság által képviselt költségvetési érdekek közvetlen és jelentős sérelmével járnak (pl. a hitelezői vagyon csorbítása, csalárd egyezségek, cégtemetők, stb.).

A fentieknek megfelelően a felszámolási és kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése során az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapításán túl – kiemelten vizsgálni kell, hogy a felszámolás és kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően vagy azt követően a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, más hitelezője vagy felszámolója jogellenes magatartásával nem csorbította-e az adósnak a hitelezői követelések kielégítésének alapjául szolgáló vagyonát, és ez alapján helye van-e a megfelelő igényérvényesítési eljárások megindításának vagy jogorvoslat, kárigény előterjesztésének.

A hitelezők kielégítésére elsősorban az adós gazdálkodó szervezet vagyona szolgál forrásul, ugyanakkor bizonyos esetekben a hitelezői követelések megtérítése követelhető az adós gazdálkodó szervezet tagjától, vezető tisztségviselőjétől vagy más személytől, ezért azt is vizsgálni kell, hogy fennállnak-e a vezetői, tagi felelősség érvényesítésére irányuló eljárások esetleges megindításának feltételei.

Csődeljárás alatt álló adózó esetében speciális vizsgálati szempont, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés fiktív jogügyleten alapul-e és valójában a hitelezőkre nézve hátrányos egyezség létrejöttét szolgálja-e (azaz a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket tartalmaz-e, különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerülne kielégítésre).

Ha szeretnél felkészülni egy esetleges ellenőrzésre illetve már a gyakorlatban alkalmazzák vállalkozásodon az irányelveket, javaslatunk: ADOklub tanácsadás