Internetadó változatai

adóhírek

Internetadó változatai

Időközben ugyan ígéretet kaptunk az alábbiakban vázolt elképzelés visszavonására, de talán nem hiábavaló picit közelebbről megnézni az eredeti javaslatot illetve azt mit gondoltunk róla, amikor még úgy volt, hogy lesz. S ha netán valamilyen formában még is lesz, akkor legalább tudjuk az új elképzelést mihez mérni.

Ha vannak közösen intézendő dolgaink, nincs mese azokra valahogy össze kell dobni a rá valót. Amíg ennek jobb módja nem adódik marad az adózás. Az adó viszont furcsa jószág. Azzal, hogy innen-onnan pénzt von el és forrást teremt a közfeladatokra messze nincs elintézve az ügy. Ez lehet az oka, hogy vannak olyan megátalkodott népek, akik nem restellik arra biztatni vezetőiket egy-egy új adó bevezetése előtt, készítenének holmi hatástanulmányokat attól tartva, ha egyesek csak úgy ukmukfukk nekiállnak adótörvényeket faragni arra akár az egész társaság is könnyen ráfaraghat. Valami gyanúsan hasonló kezd kialakulni az internet adó körül. Talán azért is mert ilyen adója széles e világon nincs még senkinek.

Nekünk is csak a a távközlési adóról szóló törvénybe sikerült beszuszakolni a törvény 1.§ 1. pontjának kiegészítésével, mellyel az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatást a távközlési szolgáltatás fogalomkörébe sorolták. Miután a fenti törvény 2.§-a nemes egyszerűséggel adókötelessé minősítette a távközlési szolgáltatást ez az adókötelezettség a módosítással már kiterjedne az internet-hozzáférési szolgáltatásra is. Az adóalanya ez esetben is a szolgáltatás nyújtója lenne, azaz első körben a megállapított adóalap után a törvény szerinti adómértékkel a szolgáltatónak kell az internet adót megállapítani, bevallani és megfizetni.

Az adóalapja az előfizetők, felhasználók által bonyolított gigabyte-ban kifejezett adatforgalom, az adómértéke: megkezdett gigabytonként 150.-Ft. Mivel ez a változat úgy tűnik nem aratott osztatlan sikert megszületett az első, elfogadásra esélyes módosítás is a törvény javallathoz. A mű Rogán Antal nevéhez fűződik és lényegét tekintve egyrészt rögzíti, hogy a net adót az adóalanya, vagyis a szolgáltató fizeti. Másrészt a távközlési törvény 5.§-nk ismételt módosításával magánszemély előfizető esetében 700Ft/hó nem magánszemély előfizetők esetében 5000.Ft/hó összegben maximálja az adómértékét. Első látásra, pusztán adójogi szempontból minden rendben lévőnek látszik. Nekünk felhasználóknak semmi közünk az egészhez, nem vagyunk adóalanyok, nincs se bevallási, se adófizetési kötelezettségünk. Mi több a mások adófizetési kötelezettsége is korlátozva lesz.

Akkor meg mi végre az egész felhajtás?! Hát a baj ott lehet, ha a „telefonadóhoz” hasonló csúfság esne meg és a szolgáltatók díjaiba itt-ott mégis megjelenne egy „csipetnyi” része a net adónak. Ami nem lenne azért a világ csodája, hiszen a szolgáltató rendszerint nem jótékonysági intézmény, hanem nyereségérdekelt vállalkozás, mely rém egyszerűen is képes gondolkozni, ha arról van szó, hogy a bevételeit kell szembe állítani a kiadásaival, és ha ez utóbbiak mondjuk adó formájában növekedésnek indulnak, hajlamos próbálkozásokat tenni a bevételei növelésére vagy más kiadásai csökkentésére. A baj az, hogy mindkettőt leginkább szerződéses partnereivel,azaz az internethasználóival szemben tudja érvényesíteni, ahogy ezt más távközlési szolgáltatók is teszik. Innen aztán se vége, se hossza a furcsaságoknak.

Az adózás kapcsán például jelenleg is sok esetben kötelezően elektronikus úton benyújtandó bevallások vagy az online pénztárgépek NAV ellenőrzése miatt adókötelezettségeinkkel összefüggésben kényszerülünk az internethasználatára és az ezzel járó költségek viselésére. Már ez is furcsa kissé, de hogy az adókötelezettségeink teljesítésével összefüggésben keletkező költségeink egy újabb adó (internetadó) következtében bármilyen kismértékben növekedjenek, hogy aztán alapul szolgáljanak egy következő adónak, az áfának, mely 27% mértékével listavezető az Unióban, hát az már egyáltalán nem tréfás. S akkor még egy szót sem szóltunk az internet egyéb fontos felhasználási területeiről.

Azt hogy mindez hogyan fest a jogszabályok módosítása kapcsán, nyomon követhető az alábbi összeállításban. Azoknak, akik ezen felül némi borzongásra is vágynak, javaslom törvényjavaslat részletes indokolásának idevágó részeit, melyek a anyag végén találhatók.

A távközlési adóról szóló 2012 . évi LVI . törvény (a továbbiakban : Tktv.) 1 . §-ának

1 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(E törvény alkalmazásában .)

„1 . távközlési szolgáltatás : Magyarország területén lévő, az elektronikus hírközlésről szóló

törvény szerinti elektronikus hírközl ő hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló törvény

szerinti

a) nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás, ideértve az üzenet küldését lehetővé tevő

szolgáltatást is (a továbbiakban : telefonszolgáltatás) ;

b) internet-hozzáférés szolgáltatás (a továbbiakban: internet-szolgáltatás) ;”

Jelenleg hatályos szöveg:

1. § E törvény alkalmazásában:

1. távközlési szolgáltatás: Magyarország területén lévő az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (ideértve az üzenet küldését lehetővé tevő szolgáltatást is);

Rogán Antal -féle módosító javaslat:

A Tktv. 3 . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép:

„3 . § (1) Az adó alanya a szolgáltató .

(2) Az adót az adó alanya fizeti meg .”

Jelenleg hatályos szöveg:

3. § Az adó alanya a szolgáltató.

A Tktv. 4. §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„4. § (1) Az adó alapja telefonszolgáltatás esetén a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez,

előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról

a) indított hívások időtartama;

b) küldött üzenetek – szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított – száma.

(2) Az adó alapja internet-szolgáltatás esetén az előfizető vagy az elektronikus hírközlésről

szóló törvény szerinti felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom .”

Jelenleg hatályos szöveg:

4. § Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról

a) indított hívások időtartama;

b) küldött üzenetek – szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított – száma.

A Tktv. 5 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„5 . § (1) Az adó mértéke

a) a 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adóalap esetén, ha a hívást

aa) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként

2 forint/megkezdett perc,

ab) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról

indítják, akkor hívásonként 3 Ft/megkezdett perc ,

b) a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetén, ha az üzenetet:

ba) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról küldik, akkor 2 forint/darab ,

bb) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról

küldik, akkor 3 Ft/darab .

(2) A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint :

a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám ,

b) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén

5000 Ft/hó/hívószám .

(3) Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdése szerinti adóalap esetén 150 Ft/megkezdett gigabyte .

(4) Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adó-megállapítás hónapját

megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett — 12 hónapnál rövidebb adóévről benyújtott bevallás esetén napi időarányosítással évesített — társasági adó egy tizenketted részével.”

Rogán Antal-féle módosító javaslat

„5. § (1) Az adó mértéke

a) a 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adóalap esetén, ha a hívást

aa) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 2 forint/megkezdett perc,

ab) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 3 Ft/megkezdett perc ,

b) a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetén, ha az üzenetet :

ba) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról küldik, akkor 2 forint/darab ,

bb) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívó számról küldik, akkor 3 Ft/darab .

(2) A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több , mint:

a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám ,

b) nem magánszemély el őfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám

esetén 5000 Ft/hó/hívószám.

(3) Az adó mértéke a 4 . § (2) bekezdése szerinti adóalap esetén 150 Ft/megkezdett gigabyte .

(4) A 4 . § (2) bekezdésben meghatározott internet-szolgáltatás utáni adó összege nem lehet több mint:

a) magánszemély előfizető esetén 700 Ft/hó/előfizetés ,

b) nem magánszemély előfizető esetén 5000 Ft/hó/előfizetés .

(5) Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adó-megállapítás hónapját

megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett -12 hónapnál

rövidebb adóévről benyújtott bevallás esetén napi id őarányosítással évesített – társasági adó

egy tizenketted részével .”

Jelenleg hatályos szöveg:

5. §(1) Az adó mértéke

a) a 4. § a) pontja szerinti adóalap esetén, ha hívást

aa) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 2 forint/megkezdett perc,

ab) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 3 Ft/megkezdett perc,

b) a 4. § b) pontja szerinti adóalap esetén, ha az üzenetet:

ba) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról küldik, akkor 2 forint/darab,

bb) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról küldik, akkor 3 Ft/darab.

(2) A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:

a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,

b) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 5000 Ft/hó/hívószám.

A Tktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„7. § A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő

második hónap 20 . napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon

bevallja és megfizeti.”

Jelenleg hatályos szöveg:

7. § A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.

Részletes indokolás

A távközlési adóról szóló LVI . törvény módosítása

a(z) 148. §-hoz

A Javaslat – figyelemmel az internetes kommunikáció fokozódó térnyerésére a hagyományo s

telefonos kommunikációhoz képest – kiterjeszti a távközlési adóról szóló 2012 . évi LVI. törvény

(jelenleg a telefonbeszélgetésre és az SMS küldésre vonatkozó) hatályát az internet-hozzáféré s

szolgáltatás nyújtására azzal, hogy a távközlési szolgáltatás fogalmi körébe vonja a

Magyarországon lévő hírközlési hálózaton nyújtott, elektronikus hírközlési törvény szerinti internet – hozzáférés szolgáltatást .

a(z) 149. §-hoz

A Javaslat az internet-szolgáltatás nyújtása esetén az adó alapjaként az internet-szolgáltatást

igénybe vevő előfizető, felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban mért adatforgalmat (az

előfizető, felhasználó által átvitt, azaz le-és feltöltött adatmennyiséget) határozza meg .

a(z) 150 . §-hoz

Az adó mértéke 150 Ft, minden megkezdett gigabyte adatforgalom (átvitt adatmennyiség) után.

A Javaslat szerint a távközlési adó összege csökkenthet ő a megfizetett társasági adóval

a(z) 151. §-hoz

A Javaslat a jelenleg is hatályos bevallási és megfizetési szabályt rendeli alkalmazni az internet -

szolgáltatás esetén is, azaz az adót havonta, az adatforgalom lebonyolítását követő második hónap

20. napjáig kell az adó alanyának (a szolgáltatást nyújtónak) megállapítania és megfizetnie.