Röviden a reklámadóról

adóhírek

NAV tájékoztató

2014. augusztus 15-én új adónemmel bővült az adórendszer, e napon ugyanis hatályba léptek a reklámadó szabályai.

1. Az adóköteles tényállások és az adóalanyok köre

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] 2. §-a határozza meg az adóköteles tényállásokat. Adóköteles a reklám bizonyos módokon való közzététele, emellett – bizonyos kivételekkel – az ilyen reklám közzétételének megrendelése is.

A reklám fogalma alatt a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti gazdasági reklámot, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény [Mttv.] szerinti kereskedelmi közleményt értjük.

A reklám közzététele a reklám megismerhetővé tételét jelenti, történjen az akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára[Reklámtv. 3. § f) pont].

Ahogy említettük, a reklám bizonyos módokon való közzététele esetén áll fenn az adókötelezettség; a Ratv. 2. § (1) bekezdése értelmében adóköteles

a) a médiaszolgáltatásban,

b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,

c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,

d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,

e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon

reklám közzététele.

Az itt említett fogalmakat a Ratv. 1. §-a definiálja, gyakran oly módon, hogy a Reklámtv. vagy pedig az Mttv. egy rendelkezéseire utal. (A törvényi meghatározások részletes ismertetésétől terjedelmi korlátok miatt eltekintünk.)

Amennyiben megvalósul a reklám fenti módon való közzététele, úgy az adó alanya [Ratv. 3. § (1) bekezdés]:

a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,

b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,

c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,

d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,

e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

A Ratv. 2. § (2) bekezdése szerint – bizonyos esetben – adóköteles a reklám közzétételének megrendelése is. A reklám közzétevőjének a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy pedig – amennyiben adóalapja nem haladja meg az 500 millió forintot – arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Abban az esetben, ha a reklám közzétevője a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az adókötelezettség a megrendelőt is terheli, kivéve, ha a megrendelő magánszemély (egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy). A Ratv. nem ad definíciót a reklám közzétételének megrendelőjére vonatkozóan, így azt a személyt (szervezetet) kell annak tekinteni, aki (amely) a reklám közzétevőjével szerződést köt a reklám közzétételének megrendelésére.

2. A reklám közzétevőjére vonatkozó legfontosabb szabályok

Amennyiben a reklám közzététele a Ratv. 2. § (1) bekezdése szerinti adóköteles módon valósul meg, akkor a közzétevőt terhelő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. A Ratv. meghatároz egy speciális adóalap-növelő tételt is, ha a reklám közzététele reklámértékesítő ügynökségen [Ratv. 1. § 11. pont] keresztül történik. A 4. § (1) bekezdése ugyanis előírja, hogy a nettó árbevételt növelni kell a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. E rendelkezés tulajdonképpen a reklámértékesítő ügynökség árrésének, jutalékának a bevonását jelenti az adóalapba. A növelő tételt akkor kell alkalmazni, ha a reklámértékesítő ügynökség és az adóalany (a reklám közzétevője) az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő személy, szervezet.

Abban az esetben, ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (saját célú reklám közzététele), akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség, amely nem feltétlenül azonos az Szt. szerinti közvetlen önköltség fogalmával.

A reklám közzétevőjét terhelő adó mértéke sávos. A sávok az alábbiak szerint alakulnak: az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%, az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%, az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%, az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozások adó-, adóelőleg megállapítására speciális szabály vonatkozik. A Ratv. 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját (adóelőlegét) úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a sávos adómértékekkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.

Az adóalanyt évközben adóelőleg megállapítási, bevallási, és fizetési kötelezettség terheli. Az adófizetésre kötelezettet feltöltési kötelezettség terheli, az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni. Az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig a reklámadó alanyának elszámoló bevallást kell benyújtania az állami adóhatósághoz, továbbá a befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet is be kell fizetni az említett időpontig.

Az adó, adóelőleg összegének megállapítására 2014-ben az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak [Ratv. 9. §]. Ennek egyik oka az, hogy a Ratv. 10. §-a lehetőséget ad arra, hogy az adózó a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját – legfeljebb annak erejéig – a Tao. tv. 17. § (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával csökkentse. A veszteségleírás feltétele, hogy a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla.

A speciális szabályokat másfelől az évközi (2014. augusztus 15-i) hatálybalépés indokolja. Azoknál az adóalanyoknál, amelyek a törvény hatálybalépését megelőzően megkezdték az adóköteles tevékenységüket, a 2014. évi kötelezettségük összegét időarányosítani kell.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az eltérő üzleti évet alkalmazó adóalanyoknak – a naptári éves adózókhoz hasonlóan – a 2014. évi adó, adóelőleg összegét a 2014.01.01–2014.12.31-éig tartó időszak vonatkozásában kell megállapítani (nem a „saját” üzleti év alapulvételével).

A fentiek tükrében a 2014. évi adó összege – ha az adóalany a Ratv. hatálybalépését megelőzően kezdte meg adóköteles tevékenységét – az adóalany 2014. évi adóköteles tevékenységéből származó adóalap, a 2. § (1) bekezdés szerinti tevékenység esetén a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a különbözete (csökkentve a Tao. tv./Szja tv. veszteséggel) alapulvételével a sávos adókulcsok segítségével kiszámított összeg – a Ratv. hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival – arányos része. A 2014. évi adóelőleg összegének meghatározásakor az adóalany 2013. évi, adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevételéből, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költségéből kell kiindulni.

3. A reklám-közzétételének megrendelőjére vonatkozó legfontosabb szabályok

A Ratv. 4. § (2) bekezdése értelmében a reklám megrendelője esetén az adó alapja a reklám közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 ezer forintot meghaladó része. Ellenérték alatt a nettó, azaz az áfa nélküli összeget kell érteni. Az összesített ellenérték pedig egy vállalkozás által a Ratv. hatályba lépését követően megrendelt reklám-közzétételek alapján az egy adott hónapban kézhez vett számlákon szereplő összesített ellenértéket jelenti (az adóelszámolás időszaka a számla kézhezvételének hónapja). Az adó mértéke az adóalap 20%-a [Ratv. 5. § (2) bekezdés]. A megrendelő havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni.

A reklám megrendelőjét terhelő adókötelezettség csak a Ratv. hatályba lépése napjától, azaz a 2014. augusztus 14-ét követően megkötött szerződések vonatkozásában keletkezik. Mivel az adó bevallása és megfizetése a számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig teljesítendő, ezért arra – az adómentes értékhatár túllépése esetén – első ízben 2014. szeptember 20-áig (illetve 22-ig) kerülhet sor. 2014. szeptember 20-ig (22-ig) a megrendelőnek – nyilatkozat hiányában – akkor kell bevallást benyújtania, ha a 2014. augusztus 15-e és 31-e között megkötött reklám-közzétételi szerződések vonatkozásában az említett időszakban kézhez vett számlákon szereplő összesített ellenérték a 2 500 ezer forintot meghaladja.