Szja 1% új szabályok

adóhírek

A személyi jövedelemadó egy százalékával kapcsolatos eljárások 2014-től és 2015-től hatályba lépő változásai

NAV tájékoztató

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) átfogó módosítására került sor 2013. év végén, mely változások egy része 2014. január 1-jén lépett hatályba, a további változásokat pedig 2015. január 1-jén lépteti hatályba a módosítás.

Az új szabályok az 1%-os eljárások magánszemélyi „oldalát” érdemben nem érintik, e tekintetben pontosító, egyszerűsítő változás történt, az új rendelkezések döntő többsége a civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) kedvezményezetti eljárásaira vonatkoznak.

A civil szervezetek kedvezményezetté válásának feltételeit érintő változások

A kedvezményezetté válás feltételei 2014-től egyszerűsödnek. Az Szftv. korábbi szabályozása különbséget tett a közhasznú és a nem közhasznú szervezetek között a várakozási idő tekintetében, ugyanis a rendelkező nyilatkozat megtétele évének első napja előtt legalább egy évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett olyan közhasznú alapítvány vagy egyesület is lehetett kedvezményezett, amely tevékenységét állami szervvel vagy helyi önkormányzattal – a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel – kötött szerződés alapján végezte. E különbségtétel megtartása a továbbiakban indokolatlannak bizonyult, mivel az állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján tevékenységet folytató szervezetek száma ma már jóval kevesebb, ezért az új szervezeteknek egységesen, két évet kell „várniuk” a bírósági nyilvántartásba vételt követően a kedvezményezetté váláshoz.

A civil szervezeteknek 2014. január 1-jétől az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: belföldi székhellyel kell rendelkezni és nyilatkozni kell a közhasznú tevékenység folytatásáról, továbbá az alapszabály, alapító okirat szerint meg kell felelni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek (pártoktól való függetlenség). A módosításból kifolyólag már nem feltétel, hogy az adott szervezet kizárólag magyarországi közösség, illetve határon túli magyarság érdekében folytassa tevékenységét.

Külön indokolt megemlíteni a köztartozás-mentességet, mint a kedvezményezetté válás, illetve a felajánlott összeg kiutalásának feltételét. A korábbi szabályok alapján az a szervezet lehetett kedvezményezett, melynek a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa – az adóhatóság felhívására – tett nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott. Azaz az említett időintervallumban akár egy napig fennálló köztartozás is kizárta a kedvezményezetté válást. Az új rendelkezés alapján a köztartozás fennállását az állami adóhatóság kizárólag a kiutalás előtt vizsgálja, tehát már nem lesz releváns, hogy korábban állt-e fenn köztartozás. Köztartozás fennállása esetén az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései alapján intézkedik a kedvezményezett javára felajánlott adóösszegnek az általa nyilvántartott köztartozásra történő átvezetéséről. A kedvezményezett részére a köztartozások kiegyenlítését követően fennmaradó összeg utalható.

Fontos, hogy a módosítás hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban még a korábbi szabályok (kedvezményezetti feltételek, azok igazolása) érvényesülnek, mivel a fent ismertetett új rendelkezéseket a 2014. és az azt követő rendelkező évi felajánlásokkal összefüggő eljárásokban kell alkalmazni.

A kedvezményezetti feltételek állami adóhatóság felhívására történő igazolása: utoljára 2014-ben

A kedvezményezetti feltételeknek való megfelelést a szervezet az állami adóhatóság felhívására igazolja minden olyan évben, melyben javára érvényes rendelkezés érkezett. Az állami adóhatóság felhívására történő nyilatkozat a 2014. évben még kötelező lesz, 2015. évtől azonban már kizárólag az egyszeri, előzetes regisztráció lesz kötlező. 2014. évben tehát a két „igazolási mód” párhuzamosan fog létezni, azaz azon szervezetek, amelyek javára 2014. évben érvényesen rendelkeztek a magánszemélyek, 2014. évben felhívást kapnak az állami adóhatóságtól, hogy igazolják a kedvezményezetté válás feltételeit. Fontos, hogy e szervezeteknek külön regisztrálniuk már nem kell, ez kizárólag azon szervezetek kötelezettsége lesz 2014-ben, melyek újonnan kívánnak kedvezményezetté válni (a regisztrációt követő évtől, azaz 2015-től lehet kedvezményezett a 2014-ben előzetesen regisztráló szervezet).

A kedvezményezettek előzetes regisztrációja: 2015-től kizárólagossá válik

A kedvezményezett szervezetek számára új, egyszerű eljárás váltja ki az évenkénti kötelező nyilatkozattételt a kedvezményezetti feltételek meglétéről. Az előzetes regisztráció lényege, hogy a regisztrációs kérelmet a szervezet csak egyszer, méghozzá a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-áig nyújtja be, s a regisztrációt nem kell évente megújítani, az visszavonásig lesz érvényes. A fenti határidő jogvesztő, és a szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté. A regisztráció elektronikus úton történik. Az állami adóhatóság akkor törli a szervezetet a kedvezményezettek nyilvántartásából, ha a szervezet bejelenti, hogy már nem felel meg a feltételeknek, vagy erről az állami adóhatóság egyéb úton szerez tudomást, vagy a kedvezményezett megszűnik.

Az átutalás időpontjának változása 2015-től

A hatályos szabályok alapján a civil szervezetek részére történő kiutalás a kedvezményezetti feltételek igazolására vonatkozó nyilatkozat benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének december 15. napjáig történik (figyelemmel természetesen azon körülményekre, melyek akadályozzák az 1% összegének megállapítását, mert ekkor csak az akadály elhárulását követően történhet az utalás). Tekintettel arra, hogy 2015-től az előzetes regisztrációs eljárás lesz kizárólagos, a kiutalási határidő végső időpontjaként a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30-át határozza meg a 2015. január 1-jétől hatályos szabályozás.

A kiutalt összegből a működésre, reklám, marketing célra fordítható összeg

A 2014. január 1-jétől hatályos változás alapján csökken a működésre fordítható összeg. Az új rendelkezések alapján a kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – tartalékolás esetén, ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát (a korábbi ötven százalék helyett). A törvény emellett az erre fordítható maximum összeget 25 millió forintban állapítja meg. A reklám és marketing célú tevékenységre fordítható kiadás eddig nem volt szabályozva, ezentúl e tevékenységekre fordított összeg a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.

A működési költség meghatározása annyiban változott, hogy már nem vehetők figyelembe ilyen költségként a székhely, működési hely fenntartásával kapcsolatos kiadások akkor, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által – bármely jogcímen – lakás céljára használt ingatlana is egyben (korábban kizárólag a felsorolt személyek közeli hozzátartozójának magánlakása fenntartásával kapcsolatos költségeket nem lehetett elszámolni, tehát az előírás szigorúbb lett).

A kiutalt összeg tartalékolása

2014-től a korábbi, három éves tartalékolási idő megszűnik, és a jövőben a kedvezményezett a részére kiutalt összeget az átutalását követő év december 31. napjáig köteles lesz felhasználni, vagy a kiutalt összeget a kiutalást követő második év december 31-éig tartalékolhatja. A felhasználásra vonatkozó beszámolási kötelezettség teljesítésének határideje nem változik, azaz a kiutalást követő második év május 31. napjáig kell eleget tenni e kötelezettségnek. Új szabály, hogy a fel nem használt – ötezer forintot meghaladó – összeget a kedvezményezett a beszámolással együtt az adóhatóság részére visszautalja.

Ha az adóhatóság a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének teljesítése során megállapítja, hogy a kedvezményezett az egy éves tartalékolási időt túllépte és a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, erről határozatot hoz, amelyben a kedvezményezettet a közhasznú tevékenység megvalósítására az egy éves tartalékolási idő lejártáig fel nem használt, az ötezer forintot elérő összeg visszafizetésére kötelezi.

A civil szervezetek új adat-megismerési lehetősége: tájékoztatás a rendelkező magánszemély adatairól 2015-től

A 2015. évtől az adózónak lehetősége lesz a rendelkező nyilatkozaton úgy rendelkezni, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét a civil szervezet kedvezményezettel közöljék. Ennek köszönhetően a kedvezményezett szervezetek felvehetik a kapcsolatot a javukra rendelkező magánszemélyekkel annak érdekében, hogy tevékenységükről közvetlenül is tájékoztassák őket.

A civil kedvezményezettek a fenti adatszolgáltatást elektronikus úton, minden év szeptember 30-áig kérhetik. Az állami adóhatóság az 1%-os összeg átutalásának időpontját (mely 2015. évtől szeptember 30-a) követő 30 napon belül egy alkalommal, elektronikus úton adja át az adatokat. A tájékoztatás a magánszemély adott rendelkező évi érvényes nyilatkozata alapján történik. Tekintettel arra, hogy a fenti adatok személyes adatnak minősülnek, ezért a törvény meghatározza az adatok felhasználásának kereteit: a kedvezményezett az ily módon rendelkezésre álló adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban a magánszeméllyel történő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel, és az adatokat kizárólag az adatszolgáltatást követő 5 évig kezelheti.

További változások

2014. január 1-jétől hatályos új szabály, hogy a csőd- vagy felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a kényszertörlési eljárás alatt álló szervezet részére utalás nem teljesíthető, a kedvezményezett a részére a csőd- és felszámolási eljárás, a kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig kiutalt összegekkel soron kívül köteles elszámolni. A módosítás indoka, hogy e szervezetek érdemi tevékenységet már jellemzően nem folytatnak, ezért szükségessé vált a kiutalt összegekkel történő elszámolás szabályozása.

A kedvezményezettet kérelmére az állami adóhatóság korábban is térítésmentesen tájékoztatta a javára rendelkező – az adatszolgáltatás időpontjában – érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatot tevők számáról, régiónkénti megoszlásáról, valamint az érvénytelen nyilatkozatok esetén az érvénytelenség okairól. Ez a térítésmentes tájékoztatás további szempontokkal bővül, ugyanis ezentúl a nyilatkozatok tevők megyénkénti, korcsoportonkénti megoszlásáról történő tájékoztatás is kérhető.

Végezetül, a rendelkező magánszemélyek értesítésével kapcsolatos alábbi változásra érdemes figyelemmel lenni. Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozat – magánszemély érdekkörébe tartozó – érvénytelenségének megállapításáról a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig értesíti a magánszemélyt. Ezt az értesítést a jövőben az ügyfélkapuval rendelkező adózók kizárólag elektronikus úton kapják meg, és az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók kapják kézhez továbbra is postai úton. Ugyanilyen módon fog történni a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatti érvénytelenségéről szóló értesítés.

A kedvezményezetti feltételek, eljárások lényeges változásai miatt az állami adóhatóság honlapján folyamatosan közzétételre kerülő tájékoztatókat is érdemes figyelemmel kísérni.