Tbj módosítás 2016

Tbj módosítás 2016

Az adótitok – és adatvédelem nagyobb dicsőségére jövő évtől kezdve a KSH számára egyedi azonosításra alkalmas módon hozzáférhetővé válnak a személyi- családi-lakóhelyi adatainkon kívül a foglalkozásunkra, munkahelyünkre, munkakörünkre, tevékenységünkre, az egészségkárosodásunk mértékére, a rehabilitálhatóságunkra, az egészségi állapotunkra vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek, s hogy a legínyencebbek kíváncsisága se maradjon kielégítetlen a jövedelmünkre vonatkozó információk is hozzákapcsolhatók a fenti adatsorhoz.

Ez derül ki a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvénye vonatkozó egyik módosítási javaslatból. E szerint az alábbi adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók:

a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja),

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakóhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,

f) jövedelemre vonatkozó adatok,

g) társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám).

Mindez a törvény módosítás indokoása szerint azért fontos, mert „A KSH feladatellátáshoz szükséges, hogy a nyilvántartásból származó adatok egyedi azonosításra alkalmasak legyen, egyrészt az adatszolgáltatói kör teljességének biztosításához, valamint az adatminőség ellenőrzéséhez és javításához.”

További jó hír a kisadózók számára, hogy a járulék fizetésükre és a bejelentési kötelezettségükre vonatkozó szabályok egyértelműbbé váltak, a Tbj. módosítás mindkét esetben megerősíti, hogy az említett kötelezettségeket a kata törvényben előírt módon kell, teljesíteni. Azaz a kata hatálya alá tartozó kisadózókra nem vonatkoznak a Tbj-ben előírt járulékfizetési és bejelentési kötelezettségek.

A módosítani tervezett törvény szöveget pirossal kiemelve beillesztettük a közvetlen jogszabályi környezetébe, emlékeztetőül kék színnel jelölve olvashatók a törvény módosítási javaslatban hivatkozott kata szabályok.

Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok

26. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék, ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

(2) Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.

(3) Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot, valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.

(4)

(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o) és s)-v) pontjában meghatározott személyek után havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

(7) A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.

(9) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a biztosított az e törvény szerinti nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

„(10) A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.”

Így:

2012. évi CXLVII. törvény

a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

9. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:

a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;

b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;

d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

 

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TERJEDELME,
ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK

42. § (1) Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:

a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja),

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakóhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,

f) jövedelemre vonatkozó adatok,

g) társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám).

(3) Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett – jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(4) A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(5) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmények alapján egészségbiztosítási jogosultságokat igazoló nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

43. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok, valamint a g) pont,

b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony időtartamára vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból az egészségkárosodás mértékére vonatkozó,

c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából az a)-d) és f)-g) pontjai,

d) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében az a)-e) és g) pontjai,

e)a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatal) és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak,

f) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pontban foglalt adatokról,

g) az egészségügyi államigazgatási szerv szervei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából az a)-e) és g) pontjai,

h) a köztartozás behajtására törvény által felhatalmazott szervek e tevékenységük ellátása céljából az a)-d) és f) pontban foglaltak,

i) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben a g) pont,

j) az állami foglalkoztatási szerv rehabilitációs szolgáltatás nyújtása és a rehabilitációs célú munkaközvetítésben való közreműködés céljából az a)-g) pont,

k) a munkavállalót munkaviszonyának fennállására tekintettel kamarai nyilvántartásba, névjegyzékbe vevő, illetve a munkavállaló munkaviszonyban töltött szakmai gyakorlatát kamarai eljárásban vizsgáló szakmai kamarák a munkaviszony fennállásának ellenőrzése érdekében az a) és d) pont

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(2) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(2a) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

44. §(1) A 4. § szerinti foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az 56/A. § szerinti munkavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokról a bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére.

45. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti

Így:

2012. évi CXLVII. törvény

a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

7. § (1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.