Áfa levonási jog gyakorlásának feltételei
Részletek az Európai Bíróság C-80/11 sz. ítéletéből, melyet 2012.június 21-én hozott a Baranya Megyei Bíróság (Magyarország) és a Jász‑Nagykun‑Szolnok Megyei Bíróság (Magyarország) az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeinek tárgyában:
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv 167. cikkét, 168. cikkének a) pontját, 178. cikkének a) pontját, 220. cikkének 1. pontját és 226. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság megtagadja az adóalany által fizetendő hozzáadottérték‑adó összegéből a számára teljesített szolgáltatások után előzetesen felszámított adó összegének levonását amiatt, hogy az e szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója vagy annak valamely alvállalkozója szabálytalanságot követett el, anélkül hogy ezen adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
A 2006/112 irányelv 167. cikkét, 168. cikkének a) pontját, 178. cikkének a) pontját és 273. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság megtagadja a levonási jogot azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy a levonási joga gyakorlásának alapjául szolgáló termékekre vonatkozó számla kibocsátója adóalanynak minősül‑e, rendelkezik‑e a szóban forgó termékekkel, és képes‑e azok szállítására, illetőleg hogy hozzáadottértékadó‑bevallási és ‑fizetési kötelezettségének eleget tesz‑e, illetve azzal az indokkal, hogy az említett adóalany az említett számlán kívül nem rendelkezik más olyan irattal, amely bizonyítaná az említett körülmények fennállását, jóllehet a 2006/112 irányelvben a levonási jog gyakorlása vonatkozásában előírt valamennyi tartalmi és formai követelmény teljesült, és az adóalanynak nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről.
Az Európai Bíróság ítélete alapján nem, csak a jogerős magyar bírósági ítéletek ismeretében alakítja majd ki álláspontját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a vitatott , és az Európai Bíróság által másként megítélt áfa-levonásokról. Ezt a NAV annak kapcsán közölte, hogy az Európai Bíróság 2012. június 21-én a C-80/11 sz. ítéletében kimondta: az áfa-levonást az adóhatóság a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt csak akkor tagadhatja meg, ha az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogot megalapozó ügylettel adócsalásban vesz részt. Az Európai Unió bírói testülete egyesített magyar ügyekben hozta ezt az ítéletet csütörtökön Luxembourgban.
A NAV közlése szerint, ha egy EU-tagállam nemzeti bíróságának kételyei vannak egy uniós jogszabály értelmezését vagy alkalmazandóságát illetően, tanácsot kérhet az Európai Bíróságtól. Ezt a jogértelmező állásfoglalást előzetes döntéshozatalnak nevezik.
Ugyanakkor az előterjesztés alapjául szolgáló jogvitát végül a nemzeti bíróság döntésének kell lezárnia.
Ebben az esetben is ez történt, vagyis az Európai Bíróság a nemzeti bíróság által feltett kérdésre adott választ, és nem hozott döntést a konkrét ügyekben – tájékoztatott a NAV.
Az adóhatóságnak csak a konkrét ügyeket lezáró jogerős magyar bírósági ítéletek ismeretében és birtokában áll módjában álláspontot kialakítani a témában – fogalmaznak.