Behajthatatlan követelés
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 4/a. pontja szerint behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
A számvitelről szóló 2000. évi C törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint behajthatatlan az a követelés:
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A Ptk szerint a követelések, ha jogszabály másként nem rendelkezik öt év alatt évülnek el.
Figyelem az elévülési idő az alábbiak szem előtt tartásával számítandó! A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellék követelések is elévülnek. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n) pontja szerint csökkenti az adózás előtti eredményt a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig. A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja, illetve a 3. számú melléklet A) fejezet 10. pontja alapján pedig adóalap növelési kötelezettséget ír elő, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás címén.