Fizetési könnyítés
Az Art. 1.§ (6) bekezdése szerint: az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.
A méltányosság körébe tartozik minden adózással kapcsolatban keletkezett végrehajtható okiraton alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven fizetési kedvezményre irányuló kérelem elbírálása.
Milyen kötelezettségekkel összefüggésben kérhető fizetési könnyítés?
Az adózás során végrehajtható okiratnak kell tekinteni fizetési kötelezettséget megállapító jogerős adóhatósági határozatot, önadózás esetén a fizetendő adót / adóelőleget tartalmazó bevallást, behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresését, az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapítást, bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozatot, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentést. Azaz a törvényi feltételek megléte esetén a felsorolt okiratokon alapuló fizetési kötelezettségek esetén kezdeményezhető sikerrel méltányossági eljárás.
Milyen kötelezettségek esetén nem engedélyezhető?
Kérni persze az alábbi esetekben is lehet, de a jogszabály tiltja, ezért az adóhatóság nem engedélyezheti a fizetési könnyítést
a) a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b) a beszedett helyi adóra,
c) a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.
Az a.) pont szerinti esetben magánszemély részére engedélyezhető fizetés könnyítés, ha az érintett igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. Ez esetben a bizonyításnak az adótartozással érintett személyen túl, ki kell terjedjen a vele közös háztartásban élők jövedelmi vagyoni viszonyaira is.
Ki kérheti?
Mindenki – magánszemély, jogi személy, vagy szervezet – ha végrehajtható okirat alapján fennálló adófizetési kötelezettségének átmeneti anyagi gondok miatt nem tud eleget tenni.
Milyen feltétele vannak a fizetés könnyítés kötelező alkalmazásának?
A fizetés könnyítés alatt a fizetés halasztást és a részletfizetést kell érteni. Mindkét fogalom tartalma a hétköznapi szóhasználat alapján megfejthető, a fizetés halasztás esetén az egész tartozás egy összegben egy későbbi időpontban teljesítendő, még a részletfizetés esetében a tartozás összege időszakokra meghatározott részletekben törlesztendő.
A fizetés könnyítés akkor engedélyezhető, azaz erre irányuló kérelmek esetében akkor köteles az adóhatóság méltányosan eljárni, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során az adóhatóságnak figyelembe kell vennie a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
Mit jelent a fizetési nehézség?
Sajnos ennek megállapításához nem elegendő arra hivatkozni, hogy az érintettnek igen nehezére esik megválni az adótartozás teljesítésére fordítandó összegtől. Ahhoz, hogy a siker reményében kérhessünk fizetetési kedvezményt azt kell bizonyítani, hogy az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel az adótartozások azonnali, egy összegben történő megfizetésére nem képes. Nehézségekbe ütközhet ennek bizonyítása azon vállalkozások számára amelyek házipénztárában a könyvelés szerint „hegyekben” áll a pénz.
De problémát okozhat ez olyan magánszemélynél is, akinek jövedelme ugyan nem tenné lehetővé a tartozás egyösszegű megfizetését, de olyan nagy értékű vagyontárgyai vannak, melyek a napi megélhetésének biztosításához nem szükségesek. Ilyenek lehetnek pl. festménye, mezőgazdasági földterület vagy beépítetlen építési telek.
Mire figyeljünk a kérelem összeállítása során?
Amit feltétlenül javasolnánk a fizetés könnyítésre irányuló kérelem alapgondolatává tenni, az következőképpen fogalmazható meg: „Segítség, átmeneti fizetési nehézségeim vannak!” Ha fizetés könnyítést szeretnénk elérni a hangsúly a fizetési gondok átmeneti jellegén kell legyen. Az átmeneti jelleg ebben az esetben azt jelenti,hogy kérelemben nem elegendő a fizetési nehézségeket bemutatni,a fizetést később lehetővé tevő pénzügyi források elérhetőségét legalább valószínűsíteni kell.
Ellenkező esetben az adóhatóság arra való hivatkozással fogja elutasítani kérelmünket, hogy annak alapján nem lát esélyt a tartozás későbbi időpontban történő rendezésre sem. Ezért a még oly csábítónak látszó „templom egere” pozíció a fizetés könnyítést célzó kérelmekben kerülendő.
Ezentúl fontos az is, hogy a fizetési nehézségre vonatkozóan két feltétel együttes meglétét kell bizonyítani. Vagyis a kérelemben igazolni kell, hogy a fizetési nehézség nem nekünk felróható okból keletkezett vagy ha ez nem lehetséges legalább azt, hogy a fizetési nehézségeink kialakulásának elkerülése érdekében úgy jártunk el, ahogy az adott helyzetben ez tőlünk elvárható volt. Erre irányuló igyekezetünk közben arra is fordítsunk gondot, hogy az adóhatóságnak a kérelmünk elbírálása során figyelembe kell vennie a fizetési nehézségünk kialakulásának okait, körülményeit.
Azt, hogy konkrét esetben lehet-e és ha igen, hogyan teljesíteni a jogalkotó szabta feltételeket, azt csak a tények ismeretében lehet eldönteni. Általánosságban mindössze annyi állapítható meg a nagyvonalúnak látszó, a NAV számára méltányos eljárást előíró kötelezettség feltételeit többnyire nem egyszerű teljesíteni. A jogszabály bőséggel ad lehetőséget az adóhatóságnak a fizetés könnyítésre vonatkozó kérelmek elutasítására.