A családi kedvezmény
2011. január 1-től több változás léphet életbe a személyi jövedelemadózás területén. Az egyik ilyen tervezett újdonság a családi kedvezmény. Vajon milyen lehetőségeket nyújt ez a jogintézmény? Lássuk, mit is ír a jogszabály?„A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. § (1) bekezdés] a családi kedvezménnyel csökkenti.”
- Állj, állj, állj! Hát ez így borzasztó! Nem lehetne érthetőbben?
Biztos lehet, csak kérdés, és tudom-e? Tegyünk egy bágyadt kísérletet! Az ugye az első förtelmes mondatból kiderül, hogy a családi kedvezmény a magánszemélyek összevont jövedelemadó alapját csökkenti.
- Na igen, de mi az ördögbőr az az adóalap, főként meg az összevont adóalap?
Ha nem akarjuk túl bonyolítani az életünket, már pedig most nem akarjuk, akár azt is mondhatnánk, hogy esetünkben az adóalap nem más mint az általunk megszerzett, a jog által elismert költségekkel csökkentett adóköteles jövedelem. Az az összeg, mely után a jövedelemadót meg kell fizetni.
- Rendben. De mi a helyzet az összevont adóalappal?
Vannak jövedelmek, melyek esetében jövedelem fajtánként külön, míg más jövedelmeknél azokat összevonva kell megállapítani az adóalapot. Külön adóznak például a vagyonértékesítésből ( pl.lakás, autó) származó vagy a tőke jövedelmek (pl. kamatjövedelem). Ezek esetében az adóalap nem csökkenthető a családi kedvezménnyel. Összevontan adóznak például a munkabér, a bérbeadásból származó jövedelem stb. az e körbe tartozó jövedelmeket az adóalap megállapítása végett össze kell adni. Az ide sorolt jövedelmek adóalapja csökkenthető a családi kedvezménnyel.
- Eddig meg lennénk, nézzük milyen összeggel lehet csökkenteni az adóalapot?
A jogszabály szövege szerint: a családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően –kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62. 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
- Hát ezt azért még cizelláljuk egy kissé, mi az hogy eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként?
Ez a fajta meghatározás azt szolgálja, hogy az adókedvezmény mértékének meghatározásánál olyan személyeket is figyelembe lehessen venni (eltartott), akik után ugyan nem biztos, hogy jár családi adókedvezmény, de eltartásuk még is támogatandó anyagi terhet jelent a család számára. A számok nyelvén, ha egy családban három eltartott van, de ebből csak két fő a kedvezményezett eltartott(akik után jár a családi adókedvezmény), akkor a kedvezmény összege a szabályozás szerint 2 x 206.250 azaz 412.500.- Ft. Míg, ha csak két eltartott van és bár mind a kettő kedvezményezett a kedvezmény összege 2x 62.500 azaz 125.000.-Ft. Az eltartott fogalmáról később még beszélünk.
- OK! De mit kell értenem jogosultsági hónap alatt? Eddig volt nekem a január, a február meg a többiek, „jogosultságihoz„ még nem volt szerencsém?
Ne csüggedj, ez amolyan jogalkotó által létrehozott fogalom, melynek a tartalmát szerencsés esetben a jogszabály meg is határozza ezúttal így: jogosultsági hónap az, amelyre kedvezményezett eltartottaid után családi pótlékot, vagy rokkantsági járadékot folyósítanak, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján legalább egy napig fennáll. A családi adókedvezménnyel tehát azokban a hónapokban lehet az összevonás alá eső jövedelemadó alapot csökkenti, melyekben a kedvezményezett eltartottaid részére családi pótlékot vagy rokkantsági járadékot fizettek, vagy ha tehetted, legalább egy napig várandós voltál.
- Ezt már vágom, de kik vehetik igénybe?
Alapesetben mindazok akik családi pótlékra is jogosultak, így jellemzően a vér szerinti és örökbefogadó szülők. Jogosult továbbá a kedvezményre a várandós nő és a vele közös háztartásban együtt élő házastársa is.
- Miért kell azt annyira hangsúlyozni, hogy házastársak és közös háztartásban?
Mert e körben a jogalkotó csak ilyen esetben szándékozik elérhetővé tenni a családi kedvezményt. Tehát nem elegendő házastársunkkal egy faluban élnünk, ezért a pénzért múlhatatlanul szükséges hogy ez közös háztartásban történjen. Mint ahogy fájdalom, szintén nem elégséges gyermekünk anyjával közös háztartásban élni, el is kell vegyük a drágát. No, de lépjünk tovább. Ugyancsak igénybe veheti a kedvezményt maga a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
- Állj, mit jelent az, hogy saját jogán lesz valaki jogosult?
Bizonyos esetekben, például, ha valakinek mindkét szülője elhunyt, vagy 18. évét már betöltötte, de tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos és van adóköteles jövedelme indokolt lehet, hogy maga is igénybe vehesse a tulajdonképpen utána járó kedvezményt, mert éppen nincs más vagy aki szóba jöhetne, annak kevesebb a jövedelme. Ilyen esetben eldönthető, hogy az érintett és a vele közös háztartásban élők közül ki veszi igénybe a kedvezményt.
- Értem. Most nézzük ki után vehető igénybe a kedvezmény?
A jogszabály ezt a kört kedvezményezett eltartottaknak nevezi. Ide tartozik a vér szerinti, örökbefogadott gyerek, sőt a pocak lakók is a fogantatásukat követő 91 naptól a megszületésükig. Valamint akikről az imént esett szó, a saját jogon jogosultak és a rokkantsági járadékban részesülők.
- Bár megígérted, de még mindig nem mondtad el kik azok az eltartottak?
Ide sorolandók az előbb említett kedvezményezett eltartottak valamint azok a személyek, akik a családi pótlék megállapítása szempontjából vehetők figyelembe. Mielőtt még kérdeznéd, máris mondom, hogy ilyennek tekinthetők pl. azok akik kül- és belföldi tanulmányaik folytatása vagy gyógykezelésük okán átmeneti jelleggel tartózkodnak a háztartáson kívül vagy a szülő kérésére átmeneti gondozásban részesül.
- Már kapiskálom, de mi értelme ennek a két kategóriának, főként, hogy az egyik része a másiknak?
Az eltartottak száma alapján lehet meghatározni az egy gyerekre (kedvezményezett eltartottra) jutó családi kedvezmény mértékét. Ezt az összeget pedig a kedvezményezett eltartottak számával kell megszorozni a családi kedvezmény kiszámításához.
- Hogyan lehet igénybe venni a családi kedvezményt?
Főszabályként egy gyerek (kedvezményezett eltartott) után egyszeresen, azaz csak az egyik szülő élhet a lehetőséggel. Azonban a kedvezmény a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető. Az élettársak esetében további feltétel, hogy az egyedülállók családi pótlékát egyikük se vegye igénybe.
- Fogadjunk, hogy már unod, de azért ezt vegyük át még egyszer, szóval….?
Magyarul egy gyermek után általában egyik szülő veheti igénybe a kedvezményt. Azonban ha közös háztartásban élnek a házastársak és az említett feltétellel az élettársak is megoszthatják egymás között a kedvezményt akár annak összege alapján, akár egyes gyerekenként. Ennek akkor van jelentősége, ha egyik szülőnek sincs akkora jövedelme, hogy a teljes kedvezményt igénybe tudná venni.
- Aztán mond csak mindehhez hány papírt kell kitölteni?
Igazán nagy varázslatra nincs szükség, elegendő az adóelőleg megállapításhoz, az adóbevalláshoz vagy a munkáltatói adó megállapításhoz egy nyilatkozatot tenni.
- Mit kell tartalmazzon ez a nyilatkozat?
Fontos megjegyezni, hogy nem elegendő csak úgy belekiabálni a nagyvilágba, mint általában ezúttal is írásban kell nyilatkozni a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról, a családi kedvezmény megosztása esetén pedig a megosztásról. Fel kell sorolni – a magzat kivételével – minden eltartott adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is. Figyelem! Az adóhatóság ellenőrzés esetén kérheti a várandóság tényéről kiadott orvosi igazolást, tehát a baba, nem biztos, hogy elég tessék a papírt is megőrizni!