A kényszertörlés
Mit jelent?
A cégeknek ez a megszűnési módja, ahogy az elnevezéséből is kiderül nem választható. Az érintett, valamilyen szempontból rendellenesen működő vállalkozás kényszerű, vissza nem fordítható megszüntetése, törlése. Egy olyan nem peres eljárás, melyre a Polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az eljárás szünetelésének nincs helye. Az eljárás megindulhat hivatalból vagy kérelemre.
Milyen okok esetén kell és mikor nem indítható meg az eljárás?
- az adott vállalkozás a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,
- cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre,
- a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
- ha a cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja
Nem indítható meg az eljárás:
- a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően,
- ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
Adójogi, számvitel kötelezettségekkel összefüggő kényszertörlési okok
- Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget. A cégbíróság az állami adóhatóság értesítése alapján hivatalból indítja el a kényszertörlési eljárást. Amennyiben a cég mulasztását megállapította az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz munkanapon belül a céget megszűntnek nyilvánítja. A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást abban az esetben kell megszüntetni, ha az eljárás alatt az állami adóhatóság a céget megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a cégbíróságot, hogy a vállalkozás a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett. A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség utólagos teljesítése a céget a felügyeleti illeték megfizetése alól nem mentesíti.
- Ugyancsak hivatalból jár el a cégbíróság ha az állami adóhatóság elektronikus úton a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, ilyen esetben az érintett vállalkozást az állami adóhatóság kezdeményezését követő húsz munkanapon belül megszűntnek nyilvánítja.
A kényszertörlési eljárás megindításának következményei
Az eljárás megindítását követően a cégbíróság az érintett kérelmére nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet a vállalkozás legfőbb szerve nem dönthet:
- a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről,
- a cég átalakulásáról.
- nem hozhat a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket
A cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt (tagokat) a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő teljesíti az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségeket és nyújtja be a kényszertörlési eljárást megelőző nappal mint mérlegforduló nappal készített számviteli beszámolót.
Ha további részleteket szeretnél megtudni az alábbi jogszabályokat érdemes megnézned:
- a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény VIII./A fejezete,
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései,
- a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet
Ha ez sem segít, keresd az ADÓklubot!