A mulasztási bírság
Egy olyan szankció, amely, ha elérné a célját, nem is kellene többé alkalmazni – mondják a kákán is csomót kereső adózók, ugyanis e méltán kevéssé népszerű eszköz deklarált célja, hogy a mulasztási bírsággal érintettet, és másokat is visszatartson a hasonló jellegű mulasztások elkövetésétől.
A kevésbé fennkölt lelkületűek még hozzáteszik: nem is igazán nagy baj, ha sikertelen, mert így legalább némi „bánat pénzt” lehet szerezni a költségvetésnek! Bármi is legyen a valódi cél, javallatunk: ha lehet, jobb elkerülni! Ebben szeretnénk segíteni a következő tájékoztatóval.
Milyen kötelezettségek elmulasztásával lehet „kiérdemelni” a mulasztási bírságot?
Röviden összefoglalva a mulasztási bírság: adóval, költségvetési támogatásokkal kapcsolatban jogszabályokban meghatározott adókötelezettségek megszegése, teljesítésük elmulasztása esetén alkalmazandó szankció.
E szempontból adónak minősül az egyes adófajtákon túl a járulékkal, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés is. Költségvetési támogatásnak tekintendő a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatás.
Az adókötelezettséget pedig a következők szerint határozza meg az
Art 14. § (1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt:
a) bejelentésre, nyilatkozattételre,
b) adó megállapításra,
c) bevallásra,
d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére,
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g) adatszolgáltatásra,
h) adólevonásra, adóbeszedésre,
i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek az e törvényben meghatározott módon való teljesítésére
[az a)-i) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség].
Általános mértéke:
Magánszemély adózó esetén 200 ezer forintig, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet.. Az Art. rendelkezéseiből következően az egyéni vállalkozó magánszemélynek minősül, tehát az egyéni vállalkozó által elkövetett mulasztás esetén a magánszemélyekre irányadó bírságmértéket kell figyelembe venni.
Az általános mértékű mulasztási bírság alkalmazását írja elő a törvéy az alábbi esetekben:
a) a bejelentési (bejelentkezési, változás bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),
c) bejelentési (bejelentkezési, változás bejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,
d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit),
f) a KOCKERD kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget,
g) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot,
h) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja,
i) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
j) az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá,
k) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti,
l) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett,
m) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja
Adóhatósági gyakorlat
A jogszabály a mulasztási bírság általános mértékének meghatározásánál különbséget tesz a magánszemélyek és egyéb adózók között azzal, hogy eltérő mértékben állapítja meg a velük szemben alkalmazható bírság felső határát. További egyéniesítésre ad alkalmat az, hogy az általános mértéknél csak a felső határ került meghatározásra. Így az adóhatóság a bírság kiszabásakor az adózó terhére, illetve javára szóló körülményeket figyelembe veheti. Ezért nem közömbös, ha már mulasztottunk, mit tudunk felhozni „mentségünkre”. Célszerű ilyen esetben minden módon a hatóság segítségére sietnünk a javunkra szolgáló körülmények sorolásával, a bírság mértékének csökkentése érdekében. A súlyosbító körülményekkel senki ne törje magát, azokat pontosan fogja tudni az adóhatóság, ha netán mégsem az mázli.
További lehetőség, ha adózóként nem vagyunk „rovott múltúak”. Ugyanis az „első” mulasztók a kialakult gyakorlat szerint akár meg is úszhatják bírságot, persze csak, ha hallgatnak a jó szóra! Részükre ugyanis az adóhatóság bírság helyett azokban az esetekben, amelyeknél ez lehetséges előzetes felszólítást küld. (pl. az adóbevallási kötelezettség, az adatszolgáltatási kötelezettség, a bejelentési, változás bejelentési kötelezettség, a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség). Az adóhatósági gyakorlat azokat tekinti „első” mulasztónak, akik 3 éven belül bármely adókötelezettsége tekintetében először mulasztják el adókötelezettségük határidőben történő teljesítését, továbbá ezen kötelezettségek tekintetében késedelmes teljesítést sem állapított meg terhükre az adóhatóság.
A mulasztás alatt a 3 éven belül jogerős mulasztási bírság határozattal szankcionált mulasztást kell érteni. Felszólítás általában „normál” postai küldeményként megküldött felszólító levél, vagy a telefonon történő értesítés erről az eljáró ügyintéző feljegyzést készít. Bármily furcsa is, de erre nincs kifejezett jogszabályi kötelezettsége, mindössze a jogkövető magatartás irányába terelő „kedves figyelmesség”. Ezért is, de főként arra tekintettel illik komolyan venni a kötelezettség teljesítésére vonatkozó felszólítást, hogy egyébként jön a bírság.
Igaz ennek mértéke az első mulasztási bírság kiszabásakor még viszonylag humánus,általában a maximálisan kiszabható bírság összegének 20-30%-a.
Ha ez a viszonylag csekély összeg nem bírt elég ösztönző erővel és nem pótoltuk mulasztásunkat, a második mulasztási bírság kiszabásakor már általában a maximálisan kiszabható bírság összegének 50-75%-ára számíthatunk.
A legmegátalkodottabb adózók, akiket a második bírság sem hatott meg annyira, hogy eleget tegyenek kötelezettségüknek, a harmadik és további alkalommal a mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság 75-100%-ára számíthatnak.