Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB
Adóügyeidben felvértezünk!
  • Menü
  • Főoldal
  • Adótanácsadás
  • Könyvelés
  • ADÓklub
    • Az ADÓklubról
    • Átalányadó - 2025
    • Kisadózó
    • Egyéni vállalkozás
    • Ingatlan értékesítés, hasznosítás
    • Szja bevallás,önellenőrzés
    • Külföldi jövedelem
    • Veszélyhelyzet
    • Szociális hozzájárulási adó 2019
    • Adó Infók
  • Adóhírek
  • Kapcsolatok
    • Infó Fórum Átalányadózóknak
    • Infó Fórum Szja bevallás, önellenőrzés
    • Adóklub Facebook csoport
    • ADÓklub Hirdető
    • Kapcsolat
    • Cégünkről

Adómérséklés

Adómérséklés

Mit jelent?

A fizetési kedvezményeken túl van lehetősége a NAV-nak a méltányos eljárás gyakorlására oly módon is, hogy az adózó kötelezettségeit erre irányuló kérelem alapján mérsékli vagy elengedi. Fontos körülmény, hogy a fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás esetén kerülhet sor. Azaz bármilyen módon – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – már rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet sem mérsékelni, sem elengedni.

Milyen kötelezettségekre vonatkozhat?

A méltányosság e formája adótartozás, bírság- és/vagy pótléktartozás esetén gyakorolható. Adótartozás mérséklésére vagy elengedésére azonban csak magánszemélyek esetében kerülhet sor. Más személyek (jogi személyek, szervezetek) adótartozásának elengedését vagy mérséklését kifejezetten tiltja a jogszabály. Ezt feltétlenül célszerű figyelembe venni az erre irányuló kérelem összeállításakor. Már csak azért is mert az e körbe tartozó adózók által az adó- és vámhatóságnál kezdeményezett adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlára kell megfizetni.

Mik a feltételei?

Azon túl, hogy csak magánszemélyek esetében van lehetőség az adótartozás elengedésére illetve mérséklésére annak bizonyítása is szükséges, hogy az adótartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét általában akkor látja megállapíthatónak az adóhatóság, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj határozat hozatalkor érvényben lévő legkisebb összegét. Ugyancsak akadálya lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége megállapításának, ha az adózó vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóknak, olyan a mindennapi megélhetéshez nem szükséges vagyontárgy (pl. nem lakó ingatlan) van a tulajdonában, melynek értéke fedezetett nyújthat a tartozás megfizetésére.

A fenti indokok bizonyításával a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélynek is van esélye adótartozásai mérséklésére vagy elengedésére. De figyelem! Ha a mérséklést vagy elengedést arra való hivatkozással kéri, hogy a tartozás megfizetése a gazdálkodását ellehetetlenítené, csak a pótlék-és bírság tartozásainak mérséklésére vagy elengedésére ad a jogszabály lehetőséget.

Nem magánszemélyekre vonatkozó lehetőségek

Míg a magánszemélyek a feltételek fennállása esetén az adótartozás, a bírság és pótlék tartozás is mérsékelhető , a jogi személyek, egyéb szervezetek esetében csak a bírság és pótlék tartozás mérséklésére van lehetőség és a jogszabályi feltételek teljesülése esetén is csak kivételes méltányosságból. További szigorításként értékelhető, hogy e körben a bírság és pótlék tartozás mérséklését az adóhatóság az adótartozás egésznek vagy egy részének megfizetéséhez kötheti. A mérséklés feltétele annak bizonyítása, hogy a bírság és/vagy pótlék tartozás megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Vigyázat! Gyakori hiba az ok okozat megfordítása a mérséklésre vonatkozó kérelmekben. Sokszor arra hivatkozva kérik a bírság és pótlék tartozás mérséklését, hogy azt az adózó árbevétel hiányában azt amúgy sem képes megfizetni. Vagyis a kérelmező maga jelenti ki, hogy gazdálkodási tevékenysége már a mérsékelni kért tartozástól függetlenül ellehetetlenült. Ilyen esetben, mivel az adóhatóság álláspontja szerint a mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, ezért, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának, a kérelem elutasításra kerül. Csak akkor lehet sikerre számítani, ha az adózó gazdálkodásának bemutatásával bizonyítható, hogy a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még elősegíthető.

A jogszabály

Adómérséklés

134. § (1) [1] Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(2) [2] Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.

(4) [3] Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.

(5) [4]

 


[1] Az - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével – szövegrész megsemmisítve: 73/2009. (VII. 10.) AB határozat alapján. Hatálytalan: 2009. VII. 10-től.

[2] Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 41. § 4.

[3] Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 339. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[4] Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 54. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.

 

Kapcsolat

Gasparik Adótanácsadó Kft.
1113 Budapest, Bocskai út 43-45.
Telefonszám: +36 30 297 5557
Skype: emester91
Fax: +36 1 209 0637
E-mail: adoklub(kukac)gmail(pont)com
Web: http://www.adoklub.eu/
Névjegykártya mentése

Üzenetküldés

-

© 2020 - 2025 Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB. Minden jog fenntartva. ÁSZF Impresszum Adatvédelmi nyilatkozat Sütik

Kreatív website