KATA tájékoztató
A kisadózó vállalkozások tételes adóját szabályozó 2012. évi CXLVII törvénnyel kapcsolatban hozzánk érkező kérdések nyomán megpróbáltuk összefoglalni a témát érintő fontosabb tudni valókat. Az egyes részek tartalmát igyekeztünk úgy összeállítani, hogy az információk egymásra épüljenek, azaz részben a problémák lehetséges felmerülésének sorrendjét követtük illetve törekedtünk arra, hogy az egyes részekben ne használjunk olyan alapvető fogalmakat, melyeket nem magyaráztunk meg.
A témával kapsolatos további információk. Segíthetünk? Tanácsadás
Adózási információk egy helyen gyakorló és leendő kisadózók számára.
Mi az a KATA?
Lényegét tekintve egy adózási forma, melyben lehetőség van az adminisztrációs és adóterhek csökkentésére is, meghatározott adózói kör számára.
Ki választhatja a KATÁ-t?
Első megközelítésben azt érdemes megvizsgálni, mely formában működő vállalkozások számára teszi lehetővé a törvény ennek az adózási módnak a választását. Nézzük a száraz tényeket:
A KATA alanyai lehetnek az alábbi típusú vállalkozások:
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
Ki nem választhatja a KATÁ-t?
A pozitív meghatározás után vegyük sorra kiket zár ki a törvény a KATA alanyiság lehetőségéből:
Nem lehet adóalany az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság sem
- ha adószámát az adóhatóság a a KATA választási szándék bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
- ha a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből a bejelentkezés évében bevételt szerez. Figyelem! Elvileg a tevékenységi körben szerepelhetnek a felsorolt tevékenységek, csak az ezekből származó bevétel a kizáró ok. ennek ellenére találkoztunk már olyan NAV javaslattal mely a tevékenység törlését látta megoldásnak.
- ha a KATA adóalanyisága megszűnésétől számított 24 hónapon belül szeretné ezt az adózási formát választani
Kisadózó vállalkozás – kisadózó
A fenti információk alapján megkísérelhetünk tisztázni egy első megközelítésre nem sok gyakorlati haszonnal kecsegtető, de a későbbiek szempontjából fontos kérdést, nevezetesen a kisadózó vállalkozás és a kisadózó fogalma közötti különbséget.
Kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság. A felsorolt vállalkozási formákban működő vállalkozások akkor választják jogszerűen ezt az adózási formát, ha a jogszabály számukra ezt nem tiltja. Lásd a Ki nem választhatja a KATÁ-t címszó alatt írtakat. Pl. olyan egyéni vállalkozó, akinek az adószámát a bejelentkezés megelőzően két éven belül jogerősen felfüggesztették nem választhatja a KATÁ-t jogszerűen, azaz nem alkalmazhatja ezt az adózási módot. De szintén nem választhatja jogszerűen a KATÁ-t, így nem tekinthető kisadózó vállalkozásnak pl. egy Kft. vagy az a Bt., melynek nem kizárólag magánszemély tagjai vannak.
Kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja. A kisadózó tehát ellentétben a kisadózó vállalkozással minden esetben természetes személy.
A tájékoztató anyag további részeiben többször használjuk a törvény szóhasználatát átvéve és a barokkos körmondatok elkerülése érdekében a fenti fogalmakat. Minden esetben az itt meghatározott tartalommal.
Hová kell bejelentkeznie a KATÁ-t választó vállalkozásoknak?
A döntéshez fontos információ, hogy ez az adózási forma év közben is bármikor választható, újonnan alakuló vagy már működő vállalkozások által egyaránt. Ha az elhatározás szilárd, nékünk a KATA kell, nem kell mást tennünk, mint az erre vonatkozó szándékot az adóhatóság felé bejelenteni. Figyelem! A bejelentésben legalább egy kisadózót meg kell jelölni, ez feltétele ugyanis az adóalanyiság létrejöttének. Vagyis nem elegendő arra nézvést nyilatkozni, hogy vállalkozásunk a KATA szabályai szerint kíván a jövőben adózni, de meg kell jelölni legalább egy természetes személyt kisadózóként.
Hogyan történhet a bejelentés?
A közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező, Szja tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók a ’T101 jelű adatlapot (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az Szja tv. említett pontja szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók, pl. ügyvéd) használhatják. A ’T101E bejelentő lapot a már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be. A már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap útján, kizárólag változás-bejelentés keretében jelentkezhet be.
Ezeken a nyomtatványokon lehetséges a kisadózó vállalkozás és a kisadózó bejelentése is. A bejelentő lapok a linkekre kattintva letölthetők.
Figyelem! A bejelentkezést követően az adóhatóságnak tájékoztatási kötelezettsége van feléd. Közölnie kell, a kisadózó vállalkozás azonosító adatait továbbá, hogy a kisadózó vállalkozást nyilvántartásba vette, valamint az adóalanyiság kezdő napját. Ugyancsak tájékoztatást kell adnia a kisadózó magánszemély azonosító adatairól, közölnie kell, hogy az érintett főállású kisadózónak minősül-e, illetve szerepeltetni kell a tájékoztatóban a fizetendő adó összegét, esedékességét és a bevételi számla számlát. Fontos! Amennyiben a bejelentett adatokban változás áll be, akkor azt – a lakcím változás kivételével – ismételten be kell jelenteni és az adóhatóság újabb értesítő levelet küld a megváltozott adatok figyelembevételével.
Az állami adóhatósághoz történő bejelentkezésen túl, kötelező a bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá is az erre vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Mikortól adózhatok a KATA szabályai szerint?
Ha már túl vagyunk a döntésen és szándékunkat az adóhatóság tudomására is hoztuk, adódik a kérdés mely naptól kezdődően alkalmazhatjuk a KATA szerinti adózás szabályait?
A választás bejelentését követő hónap első napjával számít adóalanynak az erre jogosult vállalkozás. Azaz nem a bejelentés napjától, hanem csak a bejelentést követő hónap első napjától lehet a KATA szerinti adózási módot alkalmazni. Addig a korábban a vállalkozásra érvényes szabályok szerint kell az adót megállapítani, bevallani és megfizetni. Itt ismételten fel kell hívni a figyelmet, hogy a fenti határnaptól kezdődően csak azon vállalkozások esetében lehet alkalmazni a KATA szerinti adózás szabályait, akik jogszerűen választhatják ezt az adózási módot. Ebből következően akik nem, az esetleges bejelentés ellenére is a rájuk érvényes korábbi adózási módnak megfelelően kell adót fizessenek.
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozások a KATA választására vonatkozó bejelentésüket az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíthetik. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy ha az korábbi a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre, azaz ettől a naptól kezdve kell a KATA szabályait alkalmazni. Ez azt is jelenti, ha vállalkozásunk az adott hónap utolsó napján jelentkezik be az adóhatósághoz, a teljes hónapra esedékes KATA összeget meg kell fizetni. Figyeljük hát a naptárt és takarékoskodjunk!
A KATA mértéke:
Az adómérték szabályozása annak ellenére, hogy kisadózó vállalkozások részére elérhető, kissé bonyolultra sikeredett. A törvény egyrészt tételes, másrészt százalékos adófizetési kötelezettséget ír elő.
A tételes adóra vonatkozó szabályozás valahogy így foglalható össze:
A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő adóalany amíg a naptári évben elért árbevétele a hat millió forintot nem haladja meg a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.
A kisadózó vállalkozás döntése szerint élhet azzal a lehetőséggel, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű, havi 75.000.- Ft. tételes adót fizet. E döntését vagy az adóalanyiság bejelentésekor vagy ha a későbbiek során választotta ezt a lehetőséget ezt követően jeleznie kell. Ez utóbbi esetben a választásról szóló nyilatkozat hónapjától kell a magasabb összegű fizetési kötelezettséget teljesíteni.
Ahhoz, hogy a dolgot a helyén tudjuk kezelni tisztázni kell egy-két fogalmat illetve körbe kell járni, milyen jelentősége van „a naptári év egészében” illetve az „amíg a naptári évben elért árbevétele a hat millió forintot nem haladja meg” kifejezéseknek a tételes és a százalékos adófizetési kötelezettség szempontjából.
Kezdjük mindjárt a fogalmakkal:
Főállású kisadózónak számít minden kisadózó kivéve azokat akik a tárgyhónap egészében megfelelnek az alábbi feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is
Kiegészítő tevékenységet folytatónak az az egyéni vagy társas vállalkozó minősül, aki tevékenységét saját jogú nyugdíjasként végzi.
Főállásúnak nem minősülő kisadózó: értelemszerűen azok a kisadózók tartoznak ebbe a kategóriába, akik a az előző felsorolás valamelyikének a tárgyhó teljes egészében megfelelnek. Az előző példáknál maradva főállásúnak nem minősülő kisadózónak tekintendő az aki e tevékenységét öregségi nyugdíjasként vagy heti 36 órát elérő munkaviszony mellett végzi.
Összegezve: A tételes adófizetési kötelezettség a főállású kisadózó után havi ötven,vagy választása esetén 75, az annak nem minősülő kisadózó után havi huszonötezer forint. Azonban az adófizetésnél figyelemmel kell lenni az alábbiakra is. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. A bejelentés hatálya alatt minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer vagy 75 ezer forint.
Ezek után nézzük mi a jelentősége az adóalanyiság tartamának („a naptári év egészében”) illetve a naptári évben elért árbevétel mértékének („amíg a naptári évben elért árbevétele a hat millió forintot nem haladja meg”) a tételes illetve a százalékos adó fizetési kötelezettség szempontjából.
Ha a kisadózó vállalkozás az év egészben adóalany volt és az egész évre számított bevétele nem haladja meg a hatmillió forintot csak tételes adófizetési kötelezettsége van. Ha nem volt teljes évben KATA alany ez úgy értendő, hogy a bevételt időarányosan kell figyelembe venni, azaz az adóalanyként töltött minden hónapra 500.000.-Ft vehető figyelembe. Azaz ha egy vállalkozásnak pl. hat hónapra volt hat millió forint bevétele, már a tételes adón felül százalékos adót is fizetnie kell. Vegyük sorra a különböző lehetőségeket.
A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő és a naptári év minden hónapjában tételes adófizetésre köteles adóalany a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet.
Az egész naptári évben kisadózó vállalkozásnak nem minősülő adóalany mindaddig jogosult a havi 50 vagy 75 illetve 25 ezer forint tételes adó fizetésére, amíg, a bevétele nem haladja meg az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai (beleértve az esetleges tört hónapot is) és 500 ezer forint szorzatát. Az ezt meghaladó bevétele után 40 százalékos mértékű az adófizetési kötelezettség.
A hat millió forintos bevételi határ túllépése, tehát önmagában nem eredményezi az adóalanyiság megszűnését, „csak” belép egy százalékos mértékű adókötelezettség az értékhatárt meghaladó bevétel után. A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól, azaz a százalékos adó mellett még meg kell fizetni a havi 50 vagy 75 illetve 25 E Ft tételes adót is. Ismételten felhívjuk a figyelmet, a hatmilliós bevételi határ teljes évre vonatkozik, ezért az év közben adóalannyá válók minden adóalanyként megkezdett hónapra 500 ezer forinttal számolva határozhatják meg a tételes adófizetésre jogot adó árbevétel mértékét. Például egy július 1-től adóalany vállalkozás 3 millió forintot meg nem haladó bevételi határig jogosult csak a tételes adót fizetni. Ezt meghaladó bevétele után már a 40% mértékű adót is meg kell fizetnie.
Fontos továbbá azt is számításba venni, hogy az értékhatár csak az adófizetéssel érintett hónapokra számolható. Pl. egy teljes naptári hónapot meghaladó táppénz vagy egyéni vállalkozóknál ilyen tartalmú vállalkozás szüneteltetés esetén az a hónap melynek teljes tartama a táppénz vagy a szüneteltetés időszakába esik kimarad a fizetési kötelezettséggel érintett hónapok közül ezzel az értékhatár is időarányosan csökken.
Mikor kell és mikor nem kell a KATÁ-t megfizetni?
A tételes adót a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. A százalékos mértékű adót az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.
Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan,
1. amelyek egészében a kisadózó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
2. Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyekben
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díj,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartás megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. Azaz azokat a teljes hónapokat kell figyelmen kívül hagyni, amelyekre vonatkozóan nincs fizetési kötelezettség.
Mivel annak idején ez már a mi agyunkat is összegubancolta álljunk meg egy példa erejéig. Vegyük azt az esetet, ha a szerencsétlen kisadózó mondjuk március 10-től május 20-ig táppénzen volt. Hogy alakul a tételes adófizetési kötelezettsége? Március hónapra fizetnie kell,mert legalább egy napig fennállt a fizetési kötelezettsége. Április hónapban teljes hónapban beteg állományban volt tehát egy napig sem állt fenn a fizetési kötelezettsége, így nem is kell tételes adót fizetnie. És a kissé gubancosnak tűnő 30 napos szabály miatt májusra sem kell tételes adót fizetnie, mert márciusban 22 napig májusban pedig 20 napig nem volt fizetési kötelezettsége ez pedig meghaladja a 30 napot.
Figyelem! A tételes adó fizetési kötelezettséget a NAV a KATA választásának bejelentése alapján automatikusan előírja. Ezért, ha olyan ok áll fenn, amelynek alapján a tárgyhóra nem kellene KATÁ-t fizetni, ezt be kell jelenteni. Ez alól nem kivétel az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése sem. a KATA alany mentesül a tételes adó megfizetése alól, amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Ennek a ténynek a KEK KH-hoz, illetve az Szja.tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók esetében a kamarához történő bejelentése nem pótolja a Katv. 8. § (11) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését, vagyis hogy az állami adóhatósághoz a ‘T101 vagy ‘T101E adatlapon a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell jelenteni, ha a tételes adó fizetési kötelezettség azért nem áll fenn az adott hónapban, mert az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti. 2015 január 1-től a szünetelés esetében nem kell a bejelentést havonta megismételni, mivel az adóhatóság a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.
Milyen adókat vált ki a KATA?
A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen (jogszerűség értelmezését már több helyen érintettük) választó kisadózó vállalkozások és kisadózók (csak ők) mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany (kisadózó vállalkozás) gazdasági tevékenységével, az általa (a kisadózó vállalkozás által) a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
Kevésbé fondorlatosan fogalmazva, mindez azt jelenti, hogy megspórolható:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
Jelentős kedvezmény, hogy a felsorolt fizetési kötelezettségek elmaradásán túl, a nem kevés adminisztrációt igénylő adómegállapítási és bevallási kötelezettség sem terheli a tételes adó hatálya alá tartozó vállalkozásokat. Fontos, hogy e kedvezményben csak a tételes adót jogszerűen választó adóalanyok részesülhetnek.
Figyelem! A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. Továbbra is fenn marad tehát az adómegállapítási, bevallási és befizetési kötelezettség a kisadózóként be nem jelentett vagy ilyenként be nem jelenthető személyek foglalkoztatásával kapcsolatban keletkező kötelezettségek esetében. Azaz ilyen személyek foglalkoztatásával összefüggésben továbbra is kötelezettség marad a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése, valamint a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
Fontos! A tevékenységüket nem egyéni vállalkozóként végző kisadózó vállalkozások amennyiben a tulajdonukban személygépkocsi van, illetőleg személygépkocsit pénzügyi lízingbe vettek, akkor a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/G.-§-ában foglaltak alapján negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kötelesek benyújtani a fizetendő cégautó adóról a ’01-es bevallás
Mikor, milyen feltételek bekövetkezése esetén szűnik meg a KATA alanyiság?
Semmi sem tart örökké, így a KATA alanyiság sem. Megszűnése számtalan oknál fogva bekövetkezhet. Ezeket a lehetőségeket vettük számba a törvény alapján.
Megszűnik az érintett vállalkozás a KATA alanyának lenni
a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;
b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a változás következtében a vállalkozás nem az adóalanyiságot lehetővé tévő formában működik tovább;
c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;
d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával;
e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;
f) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre;
g) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz;
h) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
i) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;
j) a naptári év utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;
k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
l) a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenység folytatása esetén a tevékenység megkezdését megelőző nappal;
m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a a KATA alanyiság választásához előírt feltételeknek..
Az adóalanyiság megszűnéséről a)-d) pontokban meghatározott okok kivételével – az adóhatóság határozatot hoz.
Ha bármely oknál fogva szűnt is meg az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választható.
A megszűnés következménye, hogy azt követően a korábbi KATÁ-s vállalkozás adó-és nyilvántartás vezetési kötelezettségeit az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint kell teljesítse.
A felsorolásból kitűnően a hatmillió forintos bevétel túllépése nem szünteti meg az adóalanyiságot, „csak” a tételes adó mellé belép a százalékos adófizetési kötelezettség. Legfeljebb ennek hatására dönthet úgy az adóalany, hogy a kijelentkezik a KATA hatálya alól.
Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a KATÁ-s vállalkozásnak?
Az adóegyszerűsítés illetve az adóteher mérséklés mellett a KATA szerinti adózás másik vonzereje az egyszerűsített nyilvántartási kötelezettség. Mely a kettős, de még az egyszeres könyvvitelhez képest is lényegesen csökkenti a nyilvántartások bonyolultságát és mennyiségét. Nézzük, hogyan!
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére köteles. A törvény – figyelemmel arra, hogy az adóalany a számviteli törvénynek nem alanya – az alábbiak szerint határozza meg a bevételi nyilvántartással szemben támasztott minimum követelményeket, továbbá a bevételi nyilvántartás vezetésének és a bizonylatok megőrzésének szabályait.
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bizonylat sorszáma;
c) a bevétel összege;
d) a bevétel megszerzésének időpontja.
A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható. A kizárólag készpénzes bevétellel rendelkező kisadózó vállalkozás esetében, mind a nyugta, mind a számla eleget tesz ennek a feltételnek.
A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
Kell-e számlát vagy nyugtát adnia a KATÁ-s vállalkozásnak?
A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”. Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylaton nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható. Ennek összege magánszemélyek esetén 200.000.-Ft-ig, társaságok esetén 500.000.-Ft-ig terjedhet. Ezért mindenképpen komolyan veendő.
Mikor, milyen nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettsége van a KATA hatálya alá tartozó adózónak?
A bevallási kötelezettségek egyszerűsödése mellett azért maradt némi nyilatkozattételi illetve adatszolgáltatási kötelezettség a KATA szerint adózó vállalkozások nyakában. Ezek nem feltétlenül rettenetesek, de komolyan veendők.
A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni. A nyilatkozatot a ’KATA jelű nyomtatványon kell megtenni, mely a linkre kattintva letölthető.
Ha a kisadózó vállalkozás az adóévben megszerzett bevétel után a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, az adóévet követő év február 25. napjáig, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül a százalékos mértékű adót bevallja és megfizeti.
Figyelem! A KATA tv 7. § (1) bekezdés szerinti bejelentés( kisadózó személyének bejelentése) , az ezzel kapcsolatos a 7. § (5) bekezdés szerinti változás bejelentés és a 8. § (11) bekezdés szerinti bejelentés ( a kisadózó vállalkozás bejelentése arról, hogy a kisadózó után nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettsége) végrehajtható okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét – kivéve a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adót – ezen végrehajtható okiratok és az adóhatóság határozata alapján tartja nyilván.
A kisadózó vállalkozás nyilatkozatában vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha az adóalanytól megszerzett, a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki. Ilyen lehet például kártérítés, kötbér stb.
Figyelem a fenti kötelezettség „kölcsönös”!: Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.
Mikor biztosított a KATA hatálya alá tartozó?
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, magasabb összegű tételes adó fizetés választása esetén 136.250.- forint.
Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.
Milyen társadalombiztosítási ellátásokra szerez jogosultságot a KATÁ-s biztosított?
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
Társadalombiztosítási ellátások
14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások:
ba) terhességi-gyermekágyi segély,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
c) baleseti ellátások:
ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
cb) baleseti táppénz,
cc) baleseti járadék;
d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:
da) rokkantsági ellátás,
db) rehabilitációs ellátás.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:
a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:
aa) öregségi nyugdíj,
ab)-ac)
b) hozzátartozói nyugellátás:
ba) özvegyi nyugdíj,
bb) árvaellátás,
bc) szülői nyugdíj,
bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások;
c) rehabilitációs járadék.