Számla vagy nyugta
Az utóbbi időben vélhetően az online kapcsolatra alkalmas pénztárgépekkel összefüggő macera kapcsán egyre gyakrabban merül fel a kérdés elkerülhető-e és ha igen hogyan a pénztárgép használata?
A válasz érdekében szükséges legalább röviden áttekinteni a számla illetve a nyugta adás főbb szabályait.
Az áfa törvény 159.§ szerint a törvény egyéb rendelkezéseinek hiányában az adóalany termékértékesítéseiről s szolgáltatás nyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról köteles gondoskodni.
Mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig illetőleg a teljesítés napján készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.
Ha viszont az adóalany a fentiek szerint mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Azt, hogy mely tevékenységek esetében kell ezt a nyugtaadási kötelezettséget gépi nyugtaadással, azaz pénztárgéppel illetve taxaméterrel teljesíteni a 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet határozza meg.
Itt jöhet egy csavar a történetbe, mert bár a törvény szerint az adóalany mentesülhet a számlaadási kötelezettség alól ennek ellenére választhatja azt a megoldást, hogy nyugta helyett valamennyi értékesítéséről számla kibocsátásáról gondoskodik. Az erről szóló rendelkezés az áfa tv 166.§ (2) bekezdésben található az alábbi megfogalmazásban. Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta kibocsátási kötelezettség alól. Vagyis annak ellenére hogy az értékesítő adóalany a teljesítéssel egyidejűleg történő készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén számla kibocsátására nem kötelezett, választhatja azt a lehetőséget, hogy valamennyi értékesítésről számlát állít ki. Ez esetben nem áll fenn a nyugta adási kötelezettség így értelemszerűen nem köteles gépi nyugtaadásra, pénztárgép használatra sem.
Első ránézésre innentől rém egyszerűnek látszik a kérdés. Elő a számlatömböt, vagy a számlázó programot és máris készülhetnek a számlák. Mielőtt még megoldottnak tekintenénk a kérdést két körülményt feltétlenül figyelembe kell venni. Az egyik, hogy valamennyi értékesítésről számlát kell készítenünk. A másik, hogy számlát, egész pontosan az áfa törvényben meghatározott kötelező adattartalommal rendelkező számlát kell tudnunk készíteni. Ez utóbbi ügyben a gyakorlati problémát 169. § szokta okozni. Melynek e.) pontja a számla kötelező tartalmaként írja elő a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét. A NAV értelmezésében ez azt jelenti, hogy az a bizonylat, mely nem tartalmazza a vevő nevét és címét, nem tekinthető számlának. Ha pedig értékesítéseink közül akár csak egy esetben nem tudtunk számlát kiállítani, nem feleltünk meg maradéktalanul az áfa tv. 166.§ (2) bekezdésében írtaknak, így fennáll a nyugta adási kötelezettségünk illetve a szóban forgó tevékenységtől függően akár a gépi nyugtaadási kötelezettség is. Innen pedig már egyenes út vezet az online pénztárgéphez.
Az áfa tv. 166.§ (2) bekezdésének alkalmazását tehát kizárólag azon vállalkozások részére javasoljuk, amelyeknél nem okoz gondot a vevői adatok beszerzése.