Automatikus részletfizetési kedvezmény
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 199. § (1) bekezdése alapján
a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb 500 000 forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket –
198.§ (3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
a) a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b) a beszedett adóra,
c) a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra,
d) az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.
évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül (automatikus részletfizetési kedvezmény).
198. § [Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése]
(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és
b) átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
Az Art. 198. § (3) bekezdése szerint, ha az adózó az engedélyezett automatikus részletfizetés során az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.
Az eljárás illetékmentes. A kérelem előterjesztésére jogosult az adózó, illetve az Art. 59. § (1) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy. Azon adóalanyok, akik nem személyesen járnak el, illetve személyesen el sem járhatnak (például a kiskorúak), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 17. § (1)-(2) bekezdése szerinti képviselő útján képviseltethetik magukat.
17. § [Állandó meghatalmazás alapján eljárni jogosultak]
(1) Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján
a) * a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott - fióktelep esetében ide értve az anyavállalat foglalkoztatottját is -,
b) kamarai jogtanácsos,
c) ügyvéd,
d) ügyvédi iroda,
e) európai közösségi jogász,
f) nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,
g) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja,
h) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is és
i) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is
képviselheti.
(2) Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely - képviseletre alkalmas - nagykorú személy is képviselheti.
Az automatikus részletfizetés iránti kérelmet postai úton, vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain, továbbá elektronikus úton a NAV honlapjáról letölthető FAM01 űrlapon lehet előterjeszteni.
Az adóhatóság a kérelem elbírálásakor vizsgálja az automatikus részletfizetés engedélyezése feltételeinek fennállását. Ha a kérelmező a feltételek bármelyikének nem felel meg, a kérelem elutasításra kerül. Ebben az esetben lehetősége van „hagyományos” (az Art. 198. § (1)-(7) bekezdése szerint elbírálandó) fizetési könnyítési eljárás keretében kérelem előterjesztésére.
198. § [Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése]
(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és
b) átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
a) a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b) a beszedett adóra,
c) a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra,
d) az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.
(4) Természetes személy esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
(5) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.
(6) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(7) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
