CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY 2015
A személyi jövedelemadó törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. Év közben azonban csak az a biztosított élhet a családi járulékkedvezmény lehetőségével, aki az Szja tv. szerint az adóelőleg megállapítása során is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére!
A fentiekből adóik a kérdés ki jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére? Az szja tv. 29/A§(3) bekezdése szerint az alábbi körbe tartozók:
(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
Az e körbe tartozók abban az esetben, ha jövedelmük nem teszi lehetővé a jogosultságuknak megfelelő mértékű családi kedvezmény érvényesítését élhetnek a családi járulékkedvezmény érvényesítésének lehetőségével.
Mi a különbség a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény között? Az első esetben a kedvezményezett eltartottanként (gyermekenként) meghatározott összeggel a jogosult összevont adóalapja csökkenthető. A családi járulékkedvezmény pedig azt teszi lehetővé, hogy az összevont adóalap csökkentésével ( annak alacsony összege miatt) nem érvényesíthető családi kedvezmény összeg szja tartalmával csökkenthetők az érintett magánszemélyt terhelő bizonyos járulékok. Ha például a családi kedvezményösszegéből tízezer forint az összevont adóalap alacsony volta miatt nem érvényesíthető, akkor ennek az összegnek az szja tartalmával (16%-a), az említett esetben 1.600.- Ft-al csökkenthető a fizetendő járulék összege.
A családi járulékkedvezmény érvényesítésére jogosultak a kedvezményt döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. Az együttes igénybevétel feltétele, az érintett személyek adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban közösen tett, az adóazonosító jelet is tartalmazó
nyilatkozata. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntést is. A családi járulékkedvezmény az alábbi járulékokból a felsorolásban meghatározott sorrendben vonható le. A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
#természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék
nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre
#pénzbeli egészségbiztosítási járulékként vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási
járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre
#nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat az 1997. évi LXXX. tv alábbi szakaszai tartalmazzák.
24/A. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
(2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.
(3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott járulékok együttes összege.
(4) A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.
(5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában, munkáltatói adómegállapításában feltünteti.
(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
24/B. § A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
24/C. § Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget.