Járulékfizetési kötelezettségek
A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, a fizetendő járulék mértékéről stb., rendelkező szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, valamint a végrehajtására vonatkozó 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet tartalmazza.
Az 1997. évi LXXX. törvény szerint TB szempontból az alábbiakat kell egyéni vállalkozónak tekinteni:
4. § E törvény alkalmazásában:
b) Egyéni vállalkozó:
1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
2. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó),
3. az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,
5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.
Azaz nem tekintendő egyéni vállalkozónak: az a mezőgazdasági őstermelő, aki tevékenységét kizárólag őstermelői igazolvány birtokában végzi, az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató, valamint a bérbeadást végző magánszemély.
Ami az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonyának fennállását illeti fontos, hogy e szempontból a tevékenység megkezdésének illetve a tényleges tevékenységnek nincs jelentősége. Mivel az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége:
a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, kivétel a kisadózóként bejelentkezett egyéni vállalkozók, mert ők nem tartoznak a Tbj hatálya alá.
b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,
c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig
tart. Ezt feltétlenül célszerű figyelembe a bejelentkezés illetve bevallási befizetési kötelezettségek teljesítése során.
Biztosítás szempontjából főfoglalkozásúnak tekintendő az egyéni vállalkozó ha:
egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban vagy
nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében, vagy
nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy
egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, ilyen esetben főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem), vagy
ha az egyéni vállalkozása mellett a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik, (pl: megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozó).
Másodfoglalkozású az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy
a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A Tbj 4.§ f. pontja szerint az alábbi személyek tekintendők saját jogú nyugdíjasnak:
f Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. (vagyis a nyugdíj folyósítás szünetelése esetén is kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni az e feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozót)
Járulékfizetési kötelezettség:
A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a járulékalapot képező jövedelme után:
10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint
8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot – ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék – fizet.
A Tbj 4. § E törvény alkalmazásában:
k) Járulékalapot képező jövedelem:
1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.
Nem kell 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki
közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, illetve
saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A nyugdíjjárulék, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulék alapja
A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg.
A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Vagyis e járulékokat legalább ezen összegek után abban az esetben is meg kell fizetni, ha az adott hónapban egyáltalán nem vagy csak a fenti összegeknél kevesebb volt a vállalkozói kivét illetve az átalányban megállapított jövedelem.
A főfoglalkozású (biztosított) egyéni vállalkozó esetében Tbj. szerinti minimálbér 2014. évben a teljes munkaidőre érvényes 101 500 forint , azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum havi 118 000 forint összege.
Nem kell a nyugdíjjárulékot valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot megfizetni arra az időtartamra, mely alatt az egyéni vállalkozó:
táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja),
katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
fogvatartott,
ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Amennyiben a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés időtartama nem éri el a naptári hónap teljes tartamát, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségei több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén:
ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után fizeti meg, ez esetben tehát nincs járulék minimum.
ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a 4 százalék természetbeni és a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg, ez esetben sincs tehát járulék minimum.
ha egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint áll fenn, a társas vállalkozásnál azonban csak a ténylegesen elért jövedelme után keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Lehetősége van azonban a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére azt választani, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában a tényleges járulékalap után kell a járulékokat megfizetni
A kiegészítő tevékenységet folytatók járulékfizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2014-ben 6 810 Ft (napi 227 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.
Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.
Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.
Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó:
keresőképtelen,
gyermekgondozási segélyben részesül,
fogvatartott,
állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,
egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel
foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában eléri a heti 36 órát.
A járulékok bevallása
Az egyéni vállalkozó a járulék bevallási kötelezettséget az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az ’58-as számú bevallás benyújtásával köteles teljesíteni. A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá a tevékenységet lezáró adóbevallásra
Abban az esetben, ha az adózónak fizetési kötelezettsége nem keletkezik, de az Art. 31. § (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettsége fennáll, az ’58-as számú bevallást kell benyújtania.
Soron kívül kell kitölteni a bevallást az egyéni vállalkozónak a bevallással még le nem fedett időszakról, ha:
tevékenységét megszünteti,
ha a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik,
a tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel,
ha az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a saját személyére vonatkozó járulékait évente egyszer – az adóévet követő év február 25-ig – a 1453-as számú nyomtatványon kell bevallania.
A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1408-as számú elektronikus űrlapon kell teljesítenie.
A járulékok megfizetése
A biztosított egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-ig köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alkalmazásában az egyéni vállalkozó magánszemélynek minősül, ezért saját járulékait forintra kerekítve fizeti meg.