Bejelentési késedelem

Az Art. 172. § (1) bekezdés a) pontja szerint bejelentés, bejelentkezés, változás-bejelentés, adatszolgáltatás késedelmes, hibás, valótlan adattartalommal történő vagy hiányos teljesítése esetén magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A NAV értelmezése szerint e törvényhely alapján abban az esetben szabható ki mulasztási bírság, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó bejelentési, bejelentkezési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette ugyan de

a) késedelmesen,

b) hibásan,

c) valótlan adattartalommal,

d) hiányosan

Abban az esetben, ha az adóhatóság állapítja meg, hogy az adózó bejelentési kötelezettségeinek nem tett eleget, úgy nem késedelmes teljesítés, hanem ezen kötelezettségek elmulasztása valósul meg, és az Art. 172. § (1) bekezdés c) pontja alapján kell a mulasztási bírságot kiszabni.

Amennyiben az adóhatóság az adózó terhére az Art. 172. § (1) bekezdés a) pontja alapján szabott ki mulasztási bírságot, és ezt követően észleli azt, hogy ugyanazon bejelentési, bejelentkezési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában az a)-d) pontban jelzett más tényállás is megvalósul, mulasztási bírság ezen törvényhely alapján ismételten nem szabható ki. Vagyis ha egy késedelmesen teljesített változás bejelentési kötelezettség kapcsán az adóhatóság a késedelem miatt bírságot állapít meg. Majd ezt követően kideríti, hogy a változás bejelentés valótlan adatokat tartalmaz, az Art 172.§ (1)bek a.) pontjára hivatkozva ugyanezen változás bejelentés kapcsán ismételten nem szabhat ki bírságot.

Az Art. 172. § (1) bekezdésének a) pontja alapján történő szankcionálás során, ha az adóhatóság azt észleli, hogy az a)-d) pontokban jelzett tényállások ugyanazon bejelentési kötelezettség vonatkozásában együttesen előfordulnak (pl.: az adózó az adatmódosító lapot a törvényben előírt határidőn túl valótlan adattartalommal nyújtotta be), és ezen bejelentési kötelezettség tekintetében ezen törvényhely alapján még nem szabott ki mulasztási bírságot, úgy a bírság mértékének megállapítása során az együttes előfordulást az adózó terhére értékelheti. Ha tehát a bírság kiszabása előtt állapítja meg az adóhatóság, hogy az előző példánál maradva nem csak késedelmesen, de valótlan adattartalommal került benyújtásra a változás bejelentés, akkor ezt s körülményt az adózó terhére értékelheti. Azaz többes bírságot ez esetben sem szabhat ki, de a bírság összegének meghatározásánál e körülményt a magasabb összeg megállapításának indokaként felhozhatja.

Az a) pontban jelzett tényállás megvalósulása esetén az Art. 172. § (6) bekezdése alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Részletesebben lásd az Igazolási kérelem kontra mulasztási bírság című tájékoztatónkat.

A bírság kiszabása során mérlegelhető körülmények:

Adózó javára:

- bejelentési kötelezettség teljesítésének 15 napon belüli késedelme,

- a mulasztásnak nincs közvetlen kihatása az adófizetési kötelezettségre

- első mulasztás (lásd. A mulasztási bírság c. tájékoztatót)

Adózó terhére:

- adófizetési kötelezettséget közvetlenül befolyásoló késedelem (pl: alanyi adómentes határ átlépése)

- több tényállási elem megvalósítása