Jogdíj adózása
Mikor, milyen lehetőségei vannak a kifizetőnek a szerzői jogdíj elszámolására? Hogyan adózik a szerző a jogdíj után? Mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettség, mikor kell Eho-t fizetni? Ilyen és hasonló kérdéseket vethet fel a kifizetőnél és a szerzőnél is a jogdíj elszámolása, adózása. Ez a vázlatos összeállítás a fontosabb problémákat igyekszik felvetni, megválaszolni.
A jogdíj könyvelése és adózásbeli megítélése tekintetében két alapeset különíthető el Az első: A kiadó a megszerzett jogért az eladott példányok után, azok árából kalkulált százalékos alapon vagy egyéb módon meghatározott jogdíjat fizet. Ilyenkor a jogdíj az értékesítéshez kötődik, inkább annak költségeként értelmezhető. Ezért lehetséges a költségként való elszámolása a személyi jellegű kiadások között. A másik lehetőség szerint a szerzői jogdíjat a kiadó egy összegben a könyvkiadás, a megjelentetés előtt fizeti meg a szerzőnek. Ha az így megszerzett jogot a kiadó több éven keresztül, vagy több mű esetében kívánja hasznosítani, akkor azt az immateriális javak között vagyoni értékű jogként aktiválni kell és a hasznosítás időtartama alatt terv szerinti értékcsökkenést kell utána elszámolni.
Az olyan megállapodások esetén, ahol a fenti két alapeset vegyesen szerepel a szerződésben akkor ezt értelemszerűen a számviteli megoldásokban és az adózásban is követni kell.
Az szja és járulék fizetési kötelezettség alakulása is alapvetően a megkötött szerződések taralmától függ. Itt arra kell figyelemmel lenni tisztán vagyoni jog átadásra kerül sor vagy a felek vegyes tartalmú, vagyoni jog átadással és munkavégzéssel is járó szerződést kötöttek. Az első esetben az eredeti jogosult jogátengedésből származó bevételéből az szja tv. 28.§ (7) bek. a.) pontja , a nem eredeti jogosult jogátengedéséből származó bevételből a 28.§ (7) bek. d. pontja szerinti rész tekintendő jövedelemnek. Az ilyen jövedelmek a Tbj. 21.§.d. pontja szerint nem képeznek járulék alapot. A 2011. évi CLVI tv 455.§ (4) f. pontja értelmében az ilyen kifizetések nem vonnak maguk után szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget. Viszont a 1998. évi LXVI tv 3.§ (1) bek. a. pontja alapján a jövedelem adón felü 27%-os eho fizetési kötelezettség terheli.
A személyes közreműködési kötelezettséget is tartalmazó megállapodások alapján az ennek ellenértékeként kifizetett összeg önálló tevékenységből származó bevételnek számít, mellyel szemben a szerző nyilatkozata alapján vagy tételes vagy 10% költségátalány elszámolási lehetőség van. A járulék fizetési kötelezettség annak a függvényében alakul, hogy az ilyen címen kapott járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimál bér 30%-t, 2015-ben havi 31.500.-Ft illetve napi 1050.-Ft. A szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség viszont a jövedelem nagyságától függetlenül fennáll.
Viszont Eho fizetési kötelezettség ez esetben nem merül fel, mert az 1998. évi LXVI tv 3.§ (5) bek. szerint eho-t csak akkor kell fizetni, ha a jövedelem nem képez a Tbj szerinti járulék vagy a szoc. ho. alapját. Mivel a szociális hozzájárulási adó ilyen esetekben mindenképpen fizetendő, ezért eho fizetési kötelezettség nem keletkezik.
További segítségként javasoljuk adótanácsadói szolgáltaásunkat!