Megadóbírságoltak, mit tegyek?

Az egyik lehetőség, hogy minden töprengés, vizsgálódás nélkül fizet az ember, mint a katonatiszt. Nem mondom, lehetnek olyan helyzetek, amikor már az is öröm, hogy csak ennyi, fizessünk gyorsan és felejtsük el, hátha az adóhatóság is elfelejti. Talán még ilyen esetekben sem teljesen fölösleges kissé megvizsgálni az adóbírságot kiszabó határozatot, ha másért nem, azért, hogy némi rutint szerezzünk olyan esetekre, amikor lehet keresnivalónk vagy nagyon nem értünk egyet az adóbírsággal.

A kérdés mire érdemes figyelni a határozat elemzésekor?

A válaszhoz induljunk ki az adóbírság fogalmából (lásd részletesebben az Adóbírság c. tájékoztatónkat). Ennek lényege, hogy az adóbírság adóhiányhoz, jogosulatlannak minősített támogatáshoz, adó-visszaigényléshez, adó-visszatérítéshez kapcsolódó szankció. Vagyis, ha nincs vagy nem akkora mértékű az adóhiány stb. akkor nem lehet adóbírságot kiszabni vagy nem indokolt annak mértéke. Az első fellépési lehetőség az adóbírság ellen az alapjának a vitatása, természetesen ez abban az esetben lehet csak reális lehetőség, ha képesek vagyunk kétséget kizáró módon bizonyítani, hogy az adóhatóság által megállapított adóhiány nem valós vagy nem valós mértékű.

A másik lehetőség az adóbírság mértéke. Ha az adóhatóság által megállapított adóhiányt nem lehet érdemben vitatni azt kell megvizsgálni, hogy az adóbírság mértéke megfelel-e a törvényben meghatározott előírásoknak. A bírság a jogszabály szerint alapesetben legfeljebb az adóhiány 50%-a lehet. Mely egyrészt azt jelenti, ha a törvény kifejezetten lehetővé nem teszi ettől magasabb adóbírság összeget megállapítani nem lehet. Vagyis ha törvényi felhatalmazás hiányában került megállapításra magasabb adóbírság összeg, az jogszerűtlen, tehát támadható. Másrészről azt is célszerű megvizsgálni, hogy az adott esetben mennyiben érvényesültek a következő elvárások: A bírságmértéket mindig esetileg, a konkrét tényállást befolyásoló valamennyi lényeges körülmény átfogó vizsgálata, értékelése alapján lehet meghatározni. A cselekmény (mulasztás) okai adózónkénti egyéniesítéssel és differenciálással értékelendők. Azaz a konkrét tényállási elemek értékelése mennyiben támasztja alá a törvény szerint maximálisan kiszabható mértékhez képest megállapított adóbírság indokoltságát az egyéniesítésre vonatkozó kötelezettségre is tekintettel. Ennek kapcsán legalább két dolog értékelendő. Egyrészt magának az egyéniesítésnek a megtörténte, másrészt ennek megjelenése a határozat indokolásában. Mindkettővel érdemes elpicikézni kissé, bár egyik a másik nélkül nem is igen vizsgálható. Azaz, ha a határozat indokolásában nem érhető tetten, hogy mely egyedi körülményekre tekintettel került az aktuális bírság mérték meghatározásra, akkor egyéniesítésről nem is igen beszélhetünk. Ez pedig nem felel meg a 3014/2013. NAV útmutatóban az adóhatóság számára megfogalmazott előírásoknak. (lásd részletesebben az Adóbírság című tájékoztatónkat) Így, ha az adóbírságot megállapító határozatban nem található meg az egyedi tényállási elemek értékelése illetve ennek hatása a bírság összegére, álláspontunk szerint érdemes fontolóra venni a határozat megtámadását. A megfontolást inkább csak azért tartjuk indokoltnak, hogy az egyéb körülményeket is figyelembe véve elkerülhető legyen az eredendőnél nagyobb baj.

Az adóbírság mértékénél maradva vizsgálható még az alapmérték feletti bírság összeg megállapításának jogszabályi indokoltsága. E körben arra kell figyelemmel lenni , hogy akkor lehet az adóbírság összege magasabb a törvény által megállapított 50%-nál, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Ebben az esetben az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a jogszabálysértésre 2012. 01. 01-jét követően került sor, az ezt megelőzően elkövetett jogsértés esetében az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százaléka.

További, talán a leggyakrabban igénybe vett lehetőség az adóbírság összegének mérséklésére, esetleg eltörlésére a méltányosság. De ez egy külön tájékoztató témája, itt most összegzésül csak a következőkre hívjuk fel a figyelmet. Ha szeretnéd a bírság mértékét csökkenteni feltétlenül érdemes figyelembe venni, hogy a NAV álláspontja szerint a bírságalap 50 százalékánál alacsonyabb mértékben a bírságot csak akkor lehet megállapítani, illetve a bírság kiszabását mellőzni, ha az Art. 171. § (1) bekezdése alkalmazásával kerül sor a bírság összegének meghatározására. Ez alapján az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.