Adóbírságok 2018

Úgy tűnik mégsem változik késedelmi kamat mértéke. A korábbi tervezet szerint  a jegybanki alapkamat ( 0,90 %) kétszereséről (jelenleg 1,80 százalék) a jegybanki alapkamat 5 %-al  növelt mértékére azaz a jelenlegi adatok figyelembevételével  5,9%-ra  változott volna a késedelmi kamat 2018. január 1-jétől. Ez a hatályos szabályokhoz képest, jelentős, több mint háromszoros növekedés jelentett volna. Az 2017. október 24-én benyújtott törvényjavaslatban azonban ez a módosítás már nem szerepel.

Változik viszont a kisösszegű pótléktartozások kezelése. A javaslat szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. Jelenleg ez az értékhatár 2000 forint.

Mivel az önellenőrzési pótlékot továbbra is a késedelmi pótlék 50 százalékának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 százalékának megfelelő mértékben kell felszámítani, annak összegében csak a késedelmi pótlék mérték növekedése esetén lehet változás.  

A jelenlegi javaslat szerint nem csökkenne viszont a kiemelt adóbírság mértéke. Mely  alapesetben   továbbra is az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 50 százaléka lesz.
Ehhez képest lényegesen magasabb az adóbírság mértéke (az adóhatóság által megállapított adóhiány 200 százaléka), ha az adóhiány bevételeltitkolással, bizonylatok, könyvek meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. 

A korábbi tervezet a 200 százalékos bírságmértéket a felére, 100 százalékosra csökkentette volna, ez a módosítás azonban a 2017. október 24-én benyújtott javaslatból kikerült. A korábban tervbe vett bírságmérséklés tehát valószínűleg nem valósul meg.

Új lehetőség a feltételes adóbírság. Melynek bevezetésétől a fellebbezésekkel járó adminisztrációs teher csökkentését reméli a jogalkotó. Ennek lényege  hogy ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól. 

Első megközelítésre ez a lehetőség valóban  vonzó lehet, hiszen megszabadulhatunk a kiszabott bírság felétől. Kérdés, hogy a konkrét esetben valóban megéri-e önként lemondani a  jogorvoslati lehetőségről. Ezzel ugyanis elvész a rendkívüli jogorvoslat és felügyeleti intézkedés lehetősége is. Valamint a hasonló ténybeli és jogalapon meghozott esetleges későbbi adóhatósági döntéssel szembeni jogorvoslat során sem kedvező, ha az adóhatóság hivatkozhat egy korábbi, nem vitatott  jogerős döntésére.

A javaslat  egy általános szabályt állapítana meg  a mulasztási bírságra vonatkozóan. Mely szerint, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az Art.-ben, illetve más adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót 200 000 forintig, nem természetes személy adózót 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. 

A kötelezettség szegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő,vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

Így  a javaslat amellett, hogy egyszerűsítené, egységesítené a mulasztási bírság szabályozását, megtermeti a lehetőséget arra, hogy a mulasztási bírságra vonatkozóan az Art.-ben foglalt előírások alól bármely szintű jogszabály kivételt tegyen. Mivel a bírságot eredményező tényállások meghatározása alacsonyabb szintű szabályokban is történhetne.

További változást jelentene, hogy néhány  bírságtényállás kikerülne a Art.-ből,

a kockázatelemzési kérdőív visszaküldésének elmulasztása,

a nyilatkozattételt elmulasztása, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása,

az eljárási illetékfizetési kötelezettség nem teljesítése,

utazásszervezési szolgáltatás igénybevétele esetén nem megfelelő vagy hiányzó nyilatkozat,

számlatartási kötelezettség megsértése,

a közbeszerzéshez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség megsértése,

jogszerűtlen adóelőleg-mérséklés,

az üzletbezárást helyettesítő bírság.

Ez nem azt jelenti, hogy e  tényállások ne vonnának  maguk után jogkövetkezményeket, a változás mindössze annyi, hogy  felsorolt esetekben az általános szabályok alapján állapítja majd meg a NAV a szankciókat.

Hátrányos a rendszeresen mulasztókra nézve, a javaslat azon rendelkezése, hogy az Art eltérő rendelkezésének hiányában  a kötelezettség nem jogszabályszerű teljesítése esetén a mulasztási bírság több alkalommal, emelt mértékben is kiszabható.

Valamelyest kedvező ugyanakkor, hogy a javaslatban szerepel egy időbeli korlát a mulasztási bírság megállapítására. E szerint mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ha a jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt. Sokat levon a módosítás élvezeti értékéből, hogy ez a rendelkezés az ellenőrzés során feltárt jogsértésekre nem alkalmazható.