Adómentes juttatások külföldi kiküldetés során

külföldi kiküldetés, utazási költség, saját gépkocsi használat, adómentes költségtérítés

Az szja törvény 3.§ 12. pontja a következők szerint határozza meg mit kell külföldi kiküldetésnek tekinteni „a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.”

A definícióból egyértelműen következik, hogy kiküldetésről nem csak munkaviszonyban állók esetében beszélhetünk, kiküldött lehet megbízási jogviszonyban álló vagy társasvállalkozó magánszemély, de értelmezésünk szerint akár egyéni vállalkozó is.

A külszolgálat az 1995.évi CXVII tv 3.§ 13. pontja szerint azonban feltételezi a munkaviszony létét, mivel a jogszabályi megfogalmazás szerint a külszolgálat alatt a munkáltató által elrendelt külföldön történő munkavégzést kell érteni.

A kifizető adójogi  fogalmát  itt találod.

a 2017. évi CL tv 7.§ 31 pontja szerint kifizető:

a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,

b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,

c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),

d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,

e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,

f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,

g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,

h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,

i) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást,

j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó,

Külföldi kiküldetés költségeinek viselésére illetve azok megtérítésére nem ad a jogszabály eligazítást. Arról viszont találhatók rendelkezések, melyek azok a juttatások, költségtérítések, amelyeket a magánszemély jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

Így például nem kell a jövedelem meghatározása során figyelembe venni -       az utazásra, a szállás díjára szolgáló olyan összegeket, amelyekkel szemben a magánszemély a kiküldetést elrendelő részére  köteles bizonylattal elszámolni. Ugyan ez a helyzet ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg és ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján neki megtéríti. Fontos, hogy  ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók olyan kiadások esetén, amelyeket a szja tv. nem ismer el a magánszemélynél költségnek.

A  személyi jövedelem adó  tv. 7. § (1) g) pont pontos szövegét itt találod. 

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket

 g) a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek;

Hasonló a helyzet  az utazási jegy költsége, továbbá a szállás ellenértéke esetében  mindkét esetben beleértve az utazási jegy illetve a szálláshely árában szokásosan  felszámított étkezés ellenértékét is.

A személyi jövedelemadó  tv. 7. § (1) q) pont pontos szövegét itt találod.

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

q) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;

Szintén nem kell bevételként figyelembe venni az szja megállapításakor ha a külföldi kiküldetésre az utazás saját személygépkocsival történik és  kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság figyelembevételével kap a kiküldött költségtérítést, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a személygépkocsi üzemanyagnormája szerint a NAV által közzétett üzemanyagárral, valamint kilométerenként 15 forinttal igazolás nélkül elszámolható mértéket. 

Az szja  tv. 7. § (1) r) pont valamint a 3.sz melléklet I/6 pont  szövegét itt olvashatod.

 

r) a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket; 

Szja tv. 3.sz. melléklet I./6. pont

 Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők ….

 6. a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg;

Az szja törvény igazolás nélkül elszámolható költségnek tekinti, így szintén nem képez adóalapot a külföldi kiküldetés esetén fizetett napidíj 30%, de legfeljebb az ide vonatkozó kormányrendelet szerint naponta 15 euro. A napidíj fenti összeget meghaladó része az érintetek között fennálló jogviszonynak megfelelő adó és járulék terheket visel.  

A szja tv. és az említett kormányrendelet  ide vonatkozó szövegét itt olvashatod

Válasz

 Szja tv. 3.sz. melléklet I./7. pont

7. külföldi kiküldetés esetén

a) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag az e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható;

b) az a) pontban nem említett esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg;

 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről 

2. § Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pont b) alpontja szerinti költség napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg

Némileg más a helyzet a külföldi kiküldetés során a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás címén fizetett költségtérítések esetében  Ezek ugyanis az szja törvény 70.§ (1) bek a.) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak tekintendők. Ezét a bizonylattal igazolt felmerült költségek után az szja és az eho kötelezettség a kifizetőt terheli ennek alapja az igazolt költségek 1,18 szorosa.

A személyi jövedelemadó törvény ide vonatkozó előírásait itt találod.

69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás

a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;

b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

(5) A közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;

b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

c) a 70. § (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;

d) a 70. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a c) ponttól eltérően - ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben - az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke a 70. § (4) bekezdés b) pontja esetében az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával

kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.

(6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

    Segíthetünk? Tanácsadás