Értékcsökkenési leírási kulcsok
Az egyéni vállalkozások által azonnal költségként el nem számolható különböző vagyoni elemek, beruházások értékcsökkenési leírására vonatkozó szabályok az e körbe tartozó egyes elemekre eltérő mértékű kulcsok alkalmazását írják elő, adott esetben eltérő feltételekkel. További infók az egyéni vállalkozásról. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai:
Épületek
Az épület jellege | Évi leírási kulcs % |
Hosszú élettartamú szerkezetből | 2,0 |
Közepes élettartamú szerkezetből | 3,0 |
Rövid élettartamú szerkezetből | 6,0 |
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.
Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni.
Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
Vízszintes |
||||||||
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Hosszú élettartamú szerkezet |
|
Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet |
|
Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg |
|
Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém |
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Közepes élettartamú szerkezet |
|
Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon |
|
Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal |
|
Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel |
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Rövid élettartamú szerkezet |
|
Szerfás, és deszkaszerkezet vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat |
|
Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal |
|
Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém |
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
Építmények
|
|
Építménycsoportok |
Évi leírási kulcs % |
Ipari építmények |
2,0 |
Mezőgazdasági építmények |
3,0 |
ebből: önálló támrendszer |
15,0 |
Melioráció |
10,0 |
Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő- és üzemi út |
5,0 |
Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is |
4,0 |
Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) |
7,0 |
Vízi építmények |
2,0 |
Hidak |
4,0 |
Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékest is |
8,0 |
Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek |
6,0 |
Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút |
10,0 |
Közúti villamos vasúti és trolibusz munkavezetékek |
25,0 |
Egyéb, minden más vezeték |
3,0 |
Alagutak és föld alatti építmények (a bányászati építmények kivételével) |
1,0 |
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás |
6,0 |
Hulladéktároló |
20,0 |
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény |
15,0 |
Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) |
2,0 |
A hulladékhasznosító létesítmény |
15,0 |
Ültetvények
|
|
|
|
Ültetvénycsoportok |
Évi leírási kulcs |
||
|
|
|
|
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró |
6,0 |
|
|
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep |
10,0 |
|
|
Spárga, málna, szeder |
15,0 |
|
|
Dió, gesztenye |
4,0 |
|
|
Egyéb ültetvény |
5,0 |
|
|
|
|
|
|
Gépek, berendezések, felszerelések, járművek
a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
1. a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;
2. a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;
3. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok;
4. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;
5. a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;
6. a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;
7. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;
8. a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;
9. a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;
10. a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;
11. a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
12. a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.
c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
Minden egyéb - az a)-b) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.
e) Kortárs képzőművészeti alkotást 5 évi vagy annál hosszabb idő alatt lehet leírni.
f) Nem anyagi javak
Az értékcsökkenési leírás meghatározása érdekében a nem anyagi jószág beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységéhez várhatóan használni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktívált értékét 5 év, vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni.
Az egyéni vállalkozó a következő tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszköz beruházási költségét azokra az évekre osztja fel, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:
a) koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;
b) az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze;
c) tenyészállat;
d) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz;
e) a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.
Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni.
A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsi) és nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása.
a) A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében átalányban számolható el értékcsökkenési leírás olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát - mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.
b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenként szállás célú hasznosítás esetén) a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből
- a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
- a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.
c) Nem anyagi javak esetében, ha azok nem kizárólag üzemi célt szolgálnak értékcsökkenési leírás nem számolható el.
Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszközök, nem anyagi javak után, amelyeknek beszerzési költségét a magánszemély korábban egy összegben, vagy értékcsökkenési leírásként bármilyen formában elszámolta, valamint a lízing útján beszerzett eszköz után.
Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély a tárgyi eszközt (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javakat a jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (a bevételnek a jogszabályban meghatározott aránya) szerint tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt kapott, vagy adómentes árbevétele volt.
Az egyéni vállalkozó - az előzőektől függetlenül - az egyéni vállalkozói tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás felhasználásával megszerzett (előállított) tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzési (előállítási) árának azt a részét, amely egyenlő a megszerzéséhez (előállításához) felhasznált támogatás összegével, az eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) - az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének - időpontjában értékcsökkenési leírásként számolja el. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi jószág esetén ezen túlmenően nincs lehetőség értékcsökkenési leírás elszámolására.
Segíthetünk? Tanácsadás