Eü. szolgáltatási járulék szabályai és a kötelezettség alóli mentesülés lehetőségei

egészségügyi szolgáltatási járulék, mentesülés az egészségügyi szociális járulék alól, egészségügyi szociális járulék mértéke

A következőkben az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó alapvető szabályok mellett a kötelezettség alóli mentesüléssel összefüggő kérelmek kapcsán szerzett adóhatósági tapasztalatokat ismertetjük.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése azok számára, akik nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését írja elő. 

 Tbj.) 39. § (2) 
Tbj 39.§ (2)   Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség nem terjed ki azokra, akik a Tbj. 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. 

Tbj.  16.§, 13.§

16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki 

a) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,

c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,

d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,

f) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül,

g)  egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendeletalapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

h) az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül,

i) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért, a külügyekért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényhatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,

j) megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

k) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

l) kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,

n) fogvatartott,

o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,

p) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,

16. §  (1) s) rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesül,

t) hajléktalan,

u) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,

v) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott táncművészeti életjáradékban részesül,

w) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát.

 13. § E törvény rendelkezéseit

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló

b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség a Tbj. 39/A (1) bek. szerint  az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a Tbj. 16.§ (1) bekezdés  a)-p) és s)-w) pontjában  meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn 

Tbj. 39/A (1) bek.
39/A. § (1)   A 39. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség mértéke 2018-ban a Tbj. 19.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint alakul.

Tbj. 19.§ (4) 
19.§ (4)   A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7320 forint (napi összege 244 forint).

A továbbiakban a NAV mentesüléssel kapcsolatos kérelmekkel összefüggő tapasztalatait ismertetjük kiemelve a fontosabb részeket.

Tapasztalataink szerint a meg nem fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék egy havi összegének adószámlán történő előírását követően az adózók fizetési kedvezményi kérelmet terjesztenek elő ezen kötelezettség méltányosságból történő elengedése érdekében. Ezt az adóhatóság azonban csak a tárgyi feltételek fennállása esetén engedélyezheti. Ilyen esetben az adóhatóság részletesen vizsgálja az adózó és az egy háztartásban élő hozzátartozók vagyoni, szociális helyzetét, jövedelmét és kiadásait.

A méltányosság ugyanakkor csak lejárt adótartozás esetén engedélyezhető, így a gyakorlatban sokszor azzal találkoznak az adózók, hogy bár az adóhatóság egy adott hónapban az addig felhalmozott járulékra fizetési kedvezményt engedélyezett, a következő havi kötelezettség keletkezésekor ismét tartozása lesz, melyre ismét késedelmi pótlék kerül felszámításra.

Ennek elkerülése érdekében felhívjuk a figyelmet, hogy a járulék megfizetése alól az adózó egyéb módon is mentesülhet. A Tbj. 16. § (1) bekezdés o) pontja alapján ugyanis az egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a Tbj. szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult. 

1993. évi III. törvény 54. §

1993. évi III. tv.54. §  (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. * 

(2) A szociális rászorultságról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(2a) A bizonyítvány a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától igazolja.

(3) A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását így az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (mert nem biztosított, valamint szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra, jogosítaná), azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

Az adózó kérelmére indult eljárásban tehát a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34 200 forint),

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft)nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a már hivatkozott feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Amennyiben a magánszemély részére kiállításra kerül a bizonyítvány, akkor annak érvényességi ideje alatt nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ugyanakkor a magánszemélynek ezzel összefüggésben bejelentést kell teljesítenie az adóhatóság felé az erre a célra rendszeresített, 18T1011-es nyomtatványon.