Késedelmi pótlék, adószámla, visszatartási jog

késedelmi pótlék 2019, adószámla, önellenőrzési pótlék 2019, kockázatos adózók késedelmi pótléka 2019, visszatartási jog

Bár közülük egyik sem vezeti az adózói népszerűségi listát, de talán nem árt pici figyelmet fordítani rájuk. Márcsak azért sem mert kis ráfordítással sok olyan kellemetenséget kerülhetünk el, mint pl. a különboző kedvezmény lehetőségek elvesztése, adóvisszaigénylésünk visszatartása.

Az adószámla az adózók adókötelezettségeinek, támogatási igényének valamint az ezek kapcsán teljesített befizetések és kiutalások nyilvántartására szolgál. E kötelezettségek jellemző módon az állami adóhatósággal szemben állnak fenn, de jogszabály előírhatja egyéb kötelezettségek és az azokra teljesített befizetések rögzítését is. Az adószámlára vonatkozó fontosabb szabályokat az 2017. évi CL. törvény, az új Art,  tartalmazza.

Adószámla

2017. évi CL. törvény 70. § (1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként (köztehernemenként), költségvetési támogatásonként mutatja ki.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az Alapok javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván.

(3) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő tartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget - feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik - a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át az állami adó- és vámhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.

(5) Jogszabály - az önkormányzati rendelet kivételével - más, nem közvetlen adózási célú fizetési kötelezettség nyilvántartását is előírhatja az adózó adószámláján.

71. § [Elszámolás az adószámlán]

Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.

72. § [Rendelkezés költségvetési támogatás elszámolásáról]

Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

73. § [Adótartozás nettó számítása]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét - nettó módon számítva - csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti.

74. § [A túlfizetés elszámolása]

(1) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy az 59. § (1) bekezdése és 60. § (1) bekezdése szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el.

(2) Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

(3) Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés tag adószámlájára való elszámolásának feltétele a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.

(4) A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét - ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is - hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli.

(5) Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

(6) Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti.

(7) A csőd-, végelszámolási, kényszertörlési eljárás, valamint a felszámolás kezdő napját, illetve ha az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.

75. § [Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása] 

Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg értesíti. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti.

Az adószámlán kötelezettség vagy követelés előírására adó- és támogatás nemenként, az adózó bevallásai, az adóhatóság esetleg más hatóság határozatai valamint egyéb igazolható tények (pl. adóbefizetés, követelés kiutalás) alapján kerül sor. A számla egyenlegét a törvény előírása szerint nettó módon kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a  nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. Kivétel e szabály alól az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban  a letétként nyilvántartott összeg. Ugyancsak nem a nettó módon számított egyenleget kell figyelembe venni, ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti.

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint amennyiben az adószámla ötezer forintot meghaladó tartozást vagy túlfizetést mutat  az adóhatóságnak  adónemenkénti egyenlegről, valamint annak részletezéséről és a tartozások után felszámított késedelmi pótlékról az adózó részére október 31-ig értesítést vagy ha ennek feltételei fennállnak az egyenleg elérhetőségéről elektronikus értesítést kell küldenie.

Egyenlegértesítő

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) Ha az adószámla ötezer forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának adónemenkénti egyenlegéről, valamint annak részletezéséről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az adózó részére október 31-ig értesítést ad ki.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetve adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy választása szerint elektronikusan nyújtotta be a bevallását. Ezen adózóknak az állami adó- és vámhatóság az értesítési feltételek fennállása esetén elektronikus tájékoztatást küld az adószámla és a felszámított késedelmi pótlék elektronikus elérhetőségéről.

A számlán szereplő adótartozások az esetek többségében nem hatnak az újdonság erejével, a felszámított késedelmi pótlék összeg azonban már gyakrabban okoz meglepetéseket.

Késedelmi pótlék

2017. évi CL. törvény 206. § [A késedelmi pótlék fizetési kötelezettség]

(1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában - a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével - adónak minősül az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettség is.

(3) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha az illeték törlésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) és (4) bekezdése, illetve a 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

(5) A késedelmi pótlék - az adóhatósági megállapítás kivételével - a késedelem napján végrehajtható.

207. § [A késedelmi pótlék felszámítása és előírása]

(1) Az adóhatóság külön döntés meghozatala nélkül, illetve az adóhiányt megállapító határozatban felszámítja, és az adószámlán előírja a késedelmi pótlékot.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.

208. § [A késedelmi pótlék alapja]

(1) A késedelmi pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván.

(2) A késedelmi pótlék alapját csökkenti

a) az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás),

b) az a tartozás, amelyre az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett.

(3) Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapját nem csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege.

(4) E törvény nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezéseit a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.

210. § [A késedelmi pótlék mérséklése és törlése]

(1) Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességét követő napnál, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi, valamint a jegyzőkönyv keltétől korábbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő vagy záró napjaként.

(2) A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor az adóbírság mérséklésének sincs helye.

(3) Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. Ha az adózó a késedelmi pótlék összegét továbbra is vitatja, a felettes adóhatóság határozatban dönt.

Bár az ismert, hogy  Art szerint az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, illetve , a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig kell késedelmi pótlékot fizetni. Azonban az adóhiányt megállapító határozat kivételével a késedelmi pótlék megállapítása külön határozat nélkül az adószámlán történő előírással történik évente egyszer. Így az ilyenkor megjelenő késedelmi pótlék összegek azok számára is lehet kellemetlen meglepetés, akik évközben figyelemmel kísérik adószámlájukat, de nem használják az eBEV portál késedelmi pótlék prognózis funkcióját. Itt a várható késedelmi pótlék a lekérdezés végdátumáig felkönyvelt adatok alapján került kiszámításra, ez időközben változhat, ezért csak tájékoztató adat, de így is lényegesen több a semminél.  A meg nem fizetett késedelmi pótlékra ugyan  újabb késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet, azért okozhat kellemetlenségeket. Például, ha a NAV ennek okán gyakorolja az Art-ban részére biztosított visszatartási jogot.

Visszatartási jog

2017. évi CL. törvény 76. §  (1) Az adózó a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt - más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

 (2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, illetve önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

(3) A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével, írásban értesíti az adózót a visszatartás tényéről.

 (4) Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a természetes személy adózó esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(5) Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegből e törvény szerint a kiutalásra nyitva álló határidőn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a végzés jogerőre emelkedését követően tizenöt napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben fennálló követelését.

(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.

A visszatartási jog azt jelenti, hogy a NAV az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, illetve önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, bár ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül, de azért tud hiányozni az így meg nem kapott összeg. A visszatartási jog gyakorlásáról az adóhatóság végzésben dönthet, mely ellen nincs fellebbezési lehetőség. Arról, hogyan lehet mégis fellépni e jog gyakorlásával szemben a NAV a 2018/29. sz. Adózási kérdésben fejtette ki álláspontját.

2018/29 Adózási kérdés  

2018/29. Adózási kérdés

a visszatartási joggal szembeni jogorvoslat

[az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) 76. §, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 122. § (2)-(3) bekezdései, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 24-28. §]

Kérdésként merült fel, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 76. §-ában szabályozott visszatartási jog gyakorlása körében hozott adóhatósági döntéssel szemben milyen jogorvoslattal élhetnek az adózók.

Az Air. 122. § (2)-(3) bekezdései - ellentétben a régi Art. 136. § (3) bekezdésének g) pontjában meghatározottakkal - a visszatartásról hozott döntéssel szemben, melyről az Art. 76. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően kizárólag végzésben dönthet az adóhatóság, nem adnak lehetőséget a fellebbezésre. A végzés véglegessége az Air. 74. § (1) bekezdése értelmében a közléssel beáll.

A visszatartásról hozott döntéssel szemben az Air. 128. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az adózót felügyeleti intézkedés keretein belül sem illeti meg jogorvoslat, a közvetlen bírósági jogorvoslat lehetőségét pedig az Air. 130. § (1) bekezdésének első mondata zárja ki, mely szerint az adózó - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen indíthat közigazgatási pert.

Tekintettel arra, hogy az adózó hátrányos helyzetbe kerül azáltal, hogy nincs fellebbezésre lehetősége egy olyan döntés vonatkozásában, mely jogát, jogos érdekét sérti, a visszatartásról rendelkező végzésben az adózók számára jogorvoslati lehetőségként az Avt. 24-28. §-aiban szabályozott végrehajtási kifogás lehetőségét kell biztosítani.

A fenti eljárást azon körülmény alapozza meg, mely szerint a visszatartási jog - annak ellenére, hogy az nem az Avt.-ben került szabályozásra - tartalmilag végrehajtási cselekménynek tekinthető, alkalmazásakor ugyanis nem az adózó önkéntes teljesítése (befizetése) valósul meg, hanem az adóhatóság egyoldalú kényszerintézkedése eredményezi a megtérülést.

A végrehajtási kifogást elbíráló végzéssel szemben az Avt. 28. § d) pontja önálló fellebbezési jogot biztosít, amellyel megnyílik a bírósági jogorvoslat lehetősége is.

[NAV Adó- és Vámszakmai Hatósági és Felügyeleti Ügyekért Felelős Szakmai Helyettes 2306163194; AVÉ 2018/3.]

Mindezeken túl a jövőben azért is érdemes jobban odafigyelni a késedelmi pótlékra, mert meg fog szűnni az egyetlen dolog ami kellemes volt benne a viszonylag  alacsony mérték. A jelenleg hatályos szabályok  szerint a késedelmi pótlék általános napi  mértéke a felszámítás időpontjában érvényes  jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részében lett meghatározva. Mivel a jegybanki alapkamat már több, mint két éve 0,9% így évi 1,8%  a késedelmi pótlék. 2019. január 1-től érvényes szabályok szerint azonban a  késedelmi pótlék éves  mértéke a jegybanki alapkamat plusz 5%.  A jelenlegi kondíciók mellett évi 5,9%. Ez már érzékelhető emelés.

Késedelmi pótlék mértéke 2019  

209. §  (1)  A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(2) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel.

Annak érdekében, hogy a  késedelmi pótlék mértékének emelése a szabályozás összekapcsolása miatt ne növelje az önellenőrzési pótlék mértékét is változtattak az önellenőrzési pótlék mértékének  jelenlegi szabályain.

Az önellenőrzési pótlék mértéke

2017. évi CL. törvény 212§ (1)  *  Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani mértéke minden naptári nap után bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól késedelem, illetve az önellenőrzés benyújtásának napjáig.esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része.

(1a) *  Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg másfélszerese.

 

Ugyancsak módosul 2019-től a késedelmi pótlék kockázatos adózók számára alkalmazható mértéke, az általános szabályok szerint alkalmazható késedelmi pótlék 150 %-ban került meghatározásra.

A késedelmi pótlék kockázatos adózónál

2017. évi CL. törvény 160. § (1)  *  A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része. Ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a 209. § (1) bekezdésében foglalt késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

(2) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.

Segíthetünk? Tanácsadás