Mikor biztosított és mikor nem…
…a nyugdíj mellett munkát végző a munkaviszonya alapján? Milyen következményekkel jár a biztosítás léte vagy nem léte? 2018. július 26-ai hatállyal módosították a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-át. A módosítás lényege , hogy a hatályba lépését követően megállapított öregségi nyugdíjak esetében már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjára. Azaz megállapítható úgy is az öregségi nyugdíj, hogy nem szűnik meg az érintett munkaviszonya. A témáról bővebb infók.
Ez felveti annak kérdését hogy az öregségi nyugdíj mellett munkát végzők mely jogviszonyuk alapján tekintendők biztosítottnak, ennek megfelelően hogyan alakul a járulék fizetési kötelezettségük?
A biztosítottak körét az 1997. évi LXXX törvény 5.§ -a határozza meg. Az 5.§ (1) a. pontjának 2019. január 1-től hatályba lépő módosítása szerint a munkaviszonya kapcsán nem tekintendő biztosítottnak az a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy, aki a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgozik.
1997. évi LXXX. tv 5. § (1) E törvény alapján biztosított *
a) * * a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és (ide nem értve a nemzetiségi szószólót is),saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
Ahhoz hogy pontosan meghatározható legyen az érintett személyi kör tisztázni kell a saját jogú nyugdíjas fogalmát és azt mely munkaviszonyok tartoznak a Munka törvénykönyve hatálya alá.
Az első esetben viszonylag egyszerű a helyzet a jogszabályi fogalom meghatározások tisztázzák a kérdést.
1997. évi LXXX tv. 4. § f) * Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
1. * a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
2. * a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
3. * az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.
1997. évi LXXXI tv. 6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások
a) az öregségi nyugdíj,
b)-c) *
Így nem tekinthetők saját jogú nyugdíjasnak, akik részére 2012. január 1-től a korábban megállapított előrehozott, korkedvezményes, korengedményes öregségi nyugdíjuk, szolgálati nyugellátásuk már nem nyugdíjként, hanem korhatár előtti ellátásként, vagy szolgálati járandóságként kerül tovább folyósításra. Ugyancsak nem saját jogú nyugdíjasok azok, akiknek 2011. december 31-e után korhatár előtti ellátást, vagy szolgálati járandóságot állapítottak meg. Azok sem tartoznak a saját jogú nyugdíjasok körébe, akiknek a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásuk 2012. január 1-től rehabilitációs vagy rokkant ellátásként kerül tovább folyósításra, illetve a megváltozott munkaképességű ellátásuk ezen időponttól kezdődően került megállapításra.
A Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozó munkaviszonyok kérdése picit összetettebb. A Munka törvénykönyve a 2012. évi I. törvény szerint azok a munkaviszonyok tartoznak az Mt. hatálya alá, melynek alanyai: a munkáltató és a munkavállaló és a közöttük létrejövő munkaszerződés alapján a munkáltató foglalkoztatja munkavállalót, aki a munkáltató részére munkát végez.
2012. évi I. törvény
32. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló
33. § Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.
42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
(2) A munkaszerződés alapján
a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,
b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
Így nem tartoznak a Munka törvénykönyv hatálya alá a közszolgálati jellegű jogviszonyok és azok az egyébként munkavégzésre irányuló jogviszonyok sem, ahol a felek között nem munkaszerződés, hanem pl. megbízási szerződés jön létre és nem áll fenn az egyik fél irányítási jogosultsága a munkát végző tevékenysége felett. A nem tipikus munkaviszonyok esetében célszerű a konkrét megállapodás valamennyi elemét figyelembe véve mérlegelni, hogy az adott jogviszony az Mt hatálya alá tartozik-e.
Ebből következően azok a saját jogú nyugdíjasok akik ilyen, az Mt. hatálya alá nem tartozó jogviszonyt létesítenek, e jogviszony alapján biztosítottnak tekintendők. Ezért az ilyen nyugdíjas foglalkoztatottak a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot is kell fizessenek az 1997. évi LXXXI tv. 25.§ alapján. E jogszabályhely 2019. januártól életbelépő módosítása értelmében viszont ez a kötelezettség nem terjed ki az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasokra, mert ők a Tbj. 5.§ (1) a. pontja alapján a munkaviszonyuk révén nem minősülnek biztosítottnak.
Az említett jogszabály módosítások hatással vannak a járulék fizetési kötelezettség alakulása mellett a nyugdíjbiztosítási jogszerzésre is. Azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíj melletti munkaviszonyuk alapján nem tekinthetők biztosítottnak nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség hiányában a 2019. évi keresetük alapján nem válnak jogosulttá a Tny. 22/A § szerinti 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre. Azok a nyugdíjasok azonban, akik nyugdíj melletti jogviszonyuk alapján biztosítottnak tekintendők ( pl. közszolgálati típusú jogviszonyban, illetve megbízási szerződés, vagy a kiegészítő tevékenységű egyéni, társas vállalkozóként munkát vállaló nyugdíjas) a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmük alapján továbbra is jogosultságot szerezhetnek az említett 0,5% nyugdíjnövelésre.
1997.évi LXXXI. tv. 22/A. § * (1) A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.
(2) Az öregségi nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását a sajátjogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával - a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től - növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
(3) A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári év
a) szeptember 30-áig, ha kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni,
b) október 31-éig az a) pontban nem említett esetben.
(4) Az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a kiszámított nyugellátás összegét meg kell növelni a jogosult részére korábban - azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján - megállapított nyugdíjnövelésnek a megállapítását követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegével, ideértve a korábbi saját jogú nyugellátás megszűnését követő időközi nyugdíjemeléseket is.
(5) Ha a nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy a nyugdíjnövelés iránti igényét a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban - erre irányuló kérelemmel - érvényesítheti.
A munkaviszonya alapján nem biztosított saját jogú nyugdíjasnak, mivel nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerez 2019. januártól nem kell majd alkalmaznia a Tny. 83/B §-a szerinti nyugdíjszüneteltetési szabályt.
1997. évi LXXXI tv 83/B. § * (1) * Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján tovább folyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.
(2) * A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt.
(3) * Az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók arra a személyre, aki a nyugdíjának folyósítását a 83/A. § alapján teljes naptári évre szünetelteti.
(4) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az ellátás újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) *
Továbbra is alkalmazni kell viszont a Tny. 83/C §-ában rögzített nyugdíjszüneteltetési szabályt azoknak, akik nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban állnak.
1997. évi LXXXI tv 83/C. § * (1) * Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
(2) * A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.
(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.
(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
