Nyugdíjas foglalkoztatás változásai
2018. évi XL. törvény 22. §-a 2018. július 26-ai hatállyal módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-át.
18. § (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
(2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
a) a születési évének megfelelő - az (1) bekezdésben meghatározott - öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.
(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.
(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.
(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.
(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.
(3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik
A jogszabály módosítás lényege szerint a 2018. július 25-ét követő kezdő időponttól megállapított öregségi nyugdíjak esetében – beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is – már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjára. Tehát, akinek az öregségi nyugellátását 2018. július 26-ától, vagy későbbi időpontban állapítják meg, már nem kell megszüntetnie a biztosítási jogviszonyát a nyugdíj igénybevétele érdekében.
Ugyancsak nem kell megszüntetni a jogviszonyt a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék, és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez sem
A biztosítási jogviszony bejelentésére vonatkozó szabályozás nem változott – azt a továbbiakban is az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3. pont 3.2. alpontja szerint kell teljesíteni –, azaz a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell bejelenteni.
Amennyiben foglalkoztatott a munkaviszonyt nyugdíjasként folytatja tovább, a korábbi biztosítási jogviszonyt le kell zárni. Ezt követően a nyugdíjas státuszra tekintettel az új jogviszonyt, mint adott jogviszonyban álló nyugdíjasként kell bejelenteni.
Bár a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyát nem kell megszüntetni, azonban a nyugdíjas státusz kód változása miatt az adott időszaki 1808 jelű bevallásban az érintett M-es lapokból két darabot kell kitölteni. A jogviszony kezdő időpontja (az alkalmazás minősége rovat 6-11. pozíciója) minden esetben ugyanaz (vagyis nem változik meg a foglalkoztatott nyugdíjazására való tekintettel), ugyanakkor a biztosítási időszakot és jövedelemadatokat megbontva kell feltüntetni. A 1808A főlap (C) blokkban található „nyugdíj mellett foglalkoztatottak száma” mezőben a 3-as, 7-es és 8-as nyugdíjas státusz kódú természetes személyeket szerepeltetni kell. A nyugdíj melleti munkavégzéshez kapcsolódó járulék fizetési kötelezettségről itt olvashatsz.
A témában kiadott NAV tájékoztató teljes szövege itt elérhető.
