Főállású kisadózó
A 2012. évi CXLVII. törvény 2.§ 8.pontja határozza meg ki tekintendő főállású kisadózónak
KATA tv. 2.§ 8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
i) a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat;
E szerint főállású kisadózónak számít minden kisadózó kivéve azokat akik a tárgyhónap egészében megfelelnek az alábbi feltételek bármelyikének vagyis akik a tárgyhónap minden napján megfelelnek az alábbi feltételek valamelyikének azok nem tekinthetők főállású kisadózóknak.
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
Kiegészítő tevékenység
1997.évi LXXX tv 4.§ e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)-(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó
a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjbanc) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,
d) átmeneti járadékban
részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.
(1a)
(2) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.
(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.
(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.
33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő - a 30. § (3)-(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó - személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével.
(1a)
(2) Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7-9. §-ban és a 10. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.
(3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy
a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,
b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,
c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,
d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
(5) A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén - a 2012. március 31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével - nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.
(6) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.
(7) A felülvizsgálatot követően a megváltozott munkaképességű személy részére az e törvényben meghatározott ellátást - ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik - az erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.
(8) A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás - a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti - emelése, valamint az özvegyi nyugdíj - a Tny. 102/F. §-ának a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti - csökkentése nem hajtható végre, az erről szóló határozatokat vissza kell vonni.
(9) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv az özvegyi nyugdíjra és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra együttesen jogosult személyek esetében megállapítja a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek, valamint a Tny. 102/F. §-ának - 2012. szeptember 1-jén hatályos - rendelkezései alapján csökkentett özvegyi nyugdíj és megemelt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás együttes havi összegének, valamint ezen ellátások 2012 augusztusára járó együttes havi összegének különbözetét. Ha a különbözet pozitív, a rokkantsági ellátást, illetve a rehabilitációs ellátást e különbözet havi összegével 2012. szeptember 1-jei időponttól kezdődően meg kell emelni. Az emelésről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2012. október 15-éig határozattal intézkedik.
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is
h)a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
66/B. § (1) A működtető és a nevelőszülő a köztük létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseiről - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal - írásbeli keretmegállapodást köt. Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal - a működtető és a nevelőszülő kiegészítő megállapodást köt.
(2) A keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást a működtető és a nevelőszülő közös megegyezéssel módosíthatják. A keretmegállapodás és a kiegészítő megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keretmegállapodás alapján attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg.
(4) A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett - a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint - időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.
(5) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítése nem érinti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony munkaidejét.
(6) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen - helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén - a jogviszony határozott időre is létesíthető. A határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt. 192. § (1), (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell.
(7) Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként csak akkor foglalkoztatható, ha a nevelőszülői tevékenység végzéséhez házastársa, élettársa írásban hozzájárul.
(8) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően a működtető meggyőződik a nevelőszülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságáról. A nevelőszülőnek jelentkező személy az alkalmassága vizsgálata körében nyilatkozik arról, hogy korábban állt-e már más működtetővel nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban. A működtető a nevelőszülő alkalmasságának megállapítása céljából a nevelőszülő előző működtetőjétől szakmai véleményt kér a nevelőszülőnek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, a gyermekek gyermekvédelmi gyámjával, szükség esetén vér szerinti családjával, a nevelési-oktatási intézményével, az egészségügyi ellátást nyújtóval és a működtetővel való együttműködéséről, valamint a nevelőszülő jogviszonya megszűnésének vagy megszüntetésének okáról.
i)a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat;
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 94.400.- forint,magasabb összegű tételes adó fizetés választása esetén 158.400.- forint.
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
Társadalombiztosítási ellátások
14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások:
ba) terhességi-gyermekágyi segély,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
c) baleseti ellátások:
ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
cb) baleseti táppénz,
cc) baleseti járadék;
d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:
da) rokkantsági ellátás,
db) rehabilitációs ellátás.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:
a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:
aa) öregségi nyugdíj,
ab)-ac)
b) hozzátartozói nyugellátás:
ba) özvegyi nyugdíj,
bb) árvaellátás,
bc) szülői nyugdíj,
bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások;
c) rehabilitációs járadék.
Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.
Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a KATA tv 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján az egyéni vállalkozás szüneteltetése miatt nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti tételes adót.
A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. A témával kapcsolatos további infók.
Adózási információk egy helyen gyakorló és leendő kisadózók számára.
Segíthetünk? Tanácsadás