Kettős adóztatást elkerülő egyezmények
Mi az egyezmények célja? A külföldi munkavégzés, befektetés, nyugdíj, osztalék vagy más határon átnyúló jövedelem esetén gyakran felmerül a kérdés: melyik állam adóztathatja a jövedelmet? A kettős adóztatást elkerülő egyezmények erre adnak keretet. Ezek az egyezmények nem általános adómentességet biztosítanak, hanem azt rendezik, hogy az érintett két állam közül melyik, milyen jövedelemtípusnál és milyen feltételekkel gyakorolhat adóztatási jogot.
Az ilyen egyezmény mindig két állam közötti nemzetközi szerződés. Magyarországon akkor alkalmazható, ha azt törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdették. A kihirdetéssel az egyezmény a magyar jog részeként alkalmazandóvá válik. A magyar személyi jövedelemadó szabályai között is megjelenik az az alapelv, hogy ha a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés az Szja tv.-től eltérő előírást tartalmaz, akkor a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni.
Az egyezmények fő célja, hogy ugyanazt a jövedelmet ne terhelje indokolatlanul kétszeres adó. Ezzel együtt fontos, hogy az egyezmény nem feltétlenül zárja ki, hogy egy jövedelemhez mindkét államban kapcsolódjon adókötelezettség. Ilyenkor az egyezmény rendszerint azt is meghatározza, hogyan kell a kettős adóztatást elkerülni, például mentesítéssel vagy a külföldön megfizetett adó beszámításával.
A kettős adóztatási egyezmények általában jövedelemadókra, egyes egyezményekben vagyonadókra, illetve tőkenyereség-adókra terjednek ki. Az egyes egyezmények külön cikkben sorolják fel, hogy pontosan mely adók tartoznak a hatályuk alá. A kihirdetett egyezményekben tipikusan szerepel a személyi jövedelemadó és a társasági adó; egyes egyezményeknél a vagyonhoz vagy helyi adókhoz kapcsolódó adók is megjelenhetnek.
Az egyezmény és a belső jog viszonya gyakorlati szempontból különösen fontos. Először meg kell állapítani az adóügyi illetőséget, majd azt, hogy az adott jövedelemtípusra az irányadó egyezmény szerint melyik államnak van adóztatási joga. Ezt követően az adóztatásra jogosult állam belső szabályai szerint kell megállapítani és teljesíteni a konkrét adókötelezettséget. Ha az egyezmény alapján a jövedelem külföldön adóztatható, Magyarországon ettől még felmerülhet bevallási, tájékoztató vagy beszámítási kérdés.
A későbbiekben a következő kérdésekkel foglalkozunk: mit jelent az adóügyi illetőség, hogyan oszlik meg az adóztatási jog az egyes jövedelemtípusoknál, mi a telephely jelentősége, és hogyan működhet a mentesítés vagy a beszámítás. A konkrét ügyekben azonban mindig az adott országra vonatkozó, hatályos egyezmény szövegét és a belső adójogi szabályokat kell együttesen vizsgálni.
