Kisadózó vállalkozás bevétele
2012. évi CXLVII. törvény 2.§ 12. pontja elég tág fogalom meghatározást ad a katás vállalkozás bevételére vonatkozóan. Eszerint a katás vállalkozás bevételének kell tekinteni a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben bármilyen formában és bármilyen jogcímen megszerzett vagyoni értéket. A jogszabály a bevétel tekinti a vállalkozási tevékenység végzéséhez kapott támogatást valamint a külföldön is adóköteles bevételt. Az adóalanyiság megszűnése esetén azt az összeget is bevételnek kell tekinteni, melyről a kisadózó vállalkozás bizonylatot adott ki, de azt a megszűnése napjáig még nem szerezte meg.
A meghatározás szerint bevételnek kell tekinteni kiadott számla pénzben megfizett értékén felül a nem pénzbeli vagyoni értéket is, ha azt a katás vállalkozás a vállalkozási tevékenységével összefüggésben szerezte. Ilyen lehet pl. az utalvány, kupon, bón mely egy vagy több személy árujára, szolgáltatására váltható be. A vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott dolog vagy szolgáltatás, részvény, értékpapír vagy valamely vagyoni értékű jog megszerzése.
Ugyancsak bevételnek tekintendő az idézett rendelkezés alapján, ha a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben elengedik vagy átvállalják a kisadózó vállalkozás tartozását, helyette fizetnek egyébként e vállalkozást terhelő költségeket vagy befizetési kötelezettségeket. De bevételként kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás számára a vállalkozási tevékenységével összefüggésben biztosított kamatkedvezmény is.
A bevétel meghatározás ismertetett általános szabálya alól az alábbi esetekben kivételt tesz a törvény és nem tekinti bevételnek a következőket:
- a számlában áthárított forgalminm adót
- azt a vagyoni értéket, melyet a kisadózó köteles visszaszolgáltatni például kölcsön, hitel.
- az adózó által korábban átadott vagyoni értéket az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül
- az a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni
- jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítést, kártalanítást, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni értéket, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összegét,
- a támogatások közül a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást
- a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenértéket. Ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására nem a KATA szerinti, hanem teljes egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;
A kisadózó vállalkozás külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
A bevétel megszerzésének időpontját a következők szerint kell meghatározni:
a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;
b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;
c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően a kisadózó vállalkozás a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;
d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen a kisadózó vállalkozás kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;
e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg; A témához kapcsolódó további infók.
Segíthetünk? Tanácsadás
