NAV infók - Veszélyhelyzetben
A veszélyhelyzet miatt, mint mindenütt, az adózást érintő jogszabályokban is meghaladja a megszokott mértéket az összevisszaság. Gyakrabban változnak az előírások, korábban nem alkalmazott megoldásokkal találkozunk. Az eligazodásban segítséget jelenthetnek a NAV információi is. A fontosabbakat igyekszünk itt összegyűjteni.
2020. március 24-től nemcsak csökkentek a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások közterhei, hanem változik az érintett adónemek bevallása is.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előkészíti a veszélyeztetett ágazatokba tartozó adózók bevallásait a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és az egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III.23.) Kormányrendelet alapján.
A kifizetői, munkáltatói havi járulékbevallás (2008), az egyéni vállalkozói és őstermelői járulékbevallás (2058), a rehabilitációs hozzájárulás (2001), valamint a turizmusfejlesztési hozzájárulás (20TFEJLH) bevallására szolgáló nyomtatványok, illetőleg a kiva-bevallás módosított nyomtatványképét a NAV várhatóan 2020. március 31-ig honlapján megjelenteti.
Az adózók számára, megfelelő felkészülési idővel, még a bevallási határidők előtt elérhető lesz a felsorolt bevallások internetes kitöltő-ellenőrző programja is.
Felmerül a kérdés, hogy a Kormány által kihirdetett egészségügyi vészhelyzet idején az adókötelezettségüket önhibájukon kívül elmulasztó, teljesíteni nem tudó adózók milyen eljárásra számíthatnak, milyen szankciókat alkalmazhat velük szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Előfordulhat, hogy az adózók önhibájukon kívül olyan helyzetbe kerülnek, amikor nem tudják adókötelezettségeiket határidőre teljesíteni, illetve előreláthatóan hosszabb időn keresztül nem is tudják pótolni mulasztásukat. Ilyen eset például, amikor akár saját maguk, vagy képviselőjük, meghatalmazottjuk karanténba kényszerül, a vele való kapcsolattartás kizárt.
Ha az adókötelezettség alól a járványügyi vészhelyzetre tekintettel nem mentesített adózó mulaszt, késedelembe esik például a bevallással, az adatszolgáltatással, akkor a határidő lejártát követően a lehető leghamarabb jeleznie kell a NAV számára mulasztásának okát, kiemelve, ha az a járványügyi vészhelyzetre vezethető vissza.
Ezekben az esetekben a NAV figyelembe veszi, hogy mi okozza az adózói késedelmet, mulasztást és a méltányos eljárás alapelvének megfelelően értékeli az egyedi ügyeket. A NAV a kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése miatti szankció megállapításakor az egyedi ügy sajátos körülményei alapján dönt a szankció esetleges mellőzéséről.
Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya. Ha a munkavállaló más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez idén havonta 7 710 forint, naponta 257 forint.
A biztosítási jogviszony szünetelésének első napja utáni 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz, a 20T1011 jelű adat- és változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és benyújthatóügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy nyomtatást követően postán. Akinek van a NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszeréhez (06/80-20-21-22) PIN-kódja, az telefonon is bejelentkezhet. PIN-kódot lehet igényelni a NAV honlapjáról elérhető ONYA alkalmazással.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig átutalással vagycsekken lehet befizetni a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlájára, amelynek száma: 10032000-06056229. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállaló helyett – hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet is megfizetheti.
A járulékfizetéssel és a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban a NAV Infóvonalán, a 1819-es telefonszámon lehet érdeklődni, illetve a NAV honlapján további hasznos információk találhatók a 20T1011-es adatlap kitöltési útmutatójában és a 91. számú információs füzetben.
A bejelentkezés nehézséget okozhat a munkavállalóknak, ezért kérjük az érintett munkáltatókat, hogy munkavállalóiknak segítsenek a 20T1011-es adatlap kinyomtatásával. Ezt követően ugyanis a munkavállaló a kitöltött nyomtatványt postán be tudja küldeni a NAV-hoz.
A kézi kitöltésű 20T1011-es nyomtatvány elérési útvonala:
https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Pdf_formatumban_letol20200318.html
Ha a gazdálkodószervezet fizetésképtelenné válik, vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül és kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben van tartozása, akkor indokolt fizetési kedvezmény iránti kérelmet benyújtania.
Ha a gazdálkodószervezet átmeneti fizetési nehézséggel küzd és más hitelezőknek is tartozik, azonban gazdasági helyzetét tekintve van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt lehet a csődvédelmet kérnie.
A csődeljárás célja, hogy az adós cég a hitelezőivel egyezséget kötve elkerülje a fizetésképtelenséget, és tovább tudjon működni, ugyanakkor a hitelezőinek is méltányosabb helyzetet biztosítson ahhoz képest, mintha felszámolási eljárásra kerülne sor.
Ennek érdekében a cég legfőbb szerve, például taggyűlése elhatározhatja a csődeljárás megindítását. Ennek esetében a csődeljárás elrendelése iránti kérelem benyújtásával már úgynevezett ideiglenes moratórium, azaz fizetési haladék illeti meg. Ha pedig a bíróság elrendeli a csődeljárást, akkor legalább 120 napra fizetési haladék illeti meg, ami a továbbiakban 365 napra is meghosszabbítható. A fizetési haladék lényege, hogy ez idő alatt a céggel szemben, átmenetileg nem lehet végrehajtást folytatni vagy végrehajtást indítani, és a cég a követelések kifizetése és azok jogkövetkezménye alól is mentesül.
Fontos azonban, hogy a fizetési haladék nem öncélú, ennek ideje alatt az adós cégnek meg kell tudnia egyezni hitelezőivel. Ehhez egy kibontakozási terv és egyezségi javaslat kidolgozására van szükség. Ezek szólnak arról, hogy a fizetési nehézségéből hogyan kíván a cég kilábalni és milyen feltételeket kínál a hitelezőinek.
Lényeges, hogy a fizetési haladék bizonyos kifizetések alól nem mentesít. Ezeket akkor is teljesíteni kell, ha egyébként a cég megkapta a fizetési haladékot. A NAV viszonylatában ilyen a kifizetett munkabéreket terhelő adó és járulék, valamint az általános forgalmi adó, jövedéki adó és a termékdíj.
A fizetési haladékkal nem érintett, a NAV által végrehajtás alá vont tartozásokra végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti kérelem terjeszthető elő. Ezt megalapozó és méltányolható körülmény a koronavírus terjedése miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatti fizetési nehézség.
A csődeljárás megindítása kapcsán mérlegelni kell ugyanakkor, hogy ha a hitelezők és az adós cég között nem jön létre egyezség, azaz ha az eljárás sikertelen, a bíróság kötelezően elrendeli a cég felszámolását.
A felszámolási eljárásban is létrejöhet egyezség, feltéve, hogy a hitelezők elfogadják az adós fizetési ajánlatát.
A fentiekkel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat a Csődtörvény tartalmazza:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online keresetkimutatása megkönnyíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést. A szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről érdeklődjön hitelnyújtójánál!
A keresetkimutatáshoz csupán Ügyfélkapu-regisztrációra – vagy e-személyi igazolványra, esetleg telefonos azonosítóra – van szükség. A szolgáltatás a NAV eBEV Portálján érhető el, a következő linken: https://www.nav.gov.hu/nav/ebev_portal. A belépést követően az elektronikus keresetkimutatás a Szolgáltatások / Keresetkimutatás lekérdezés menüből indítható.
A keresetkimutatásban egy év, a lekérdezést megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő 12 hónap adatai szerepelnek, vagyis egy 2020 márciusában indított lekérdezés már tartalmazza a 2020. januári adatokat is.
Mivel a keresetkimutatás a munkáltatók, kifizetők által havonta NAV-hoz lejelentett adatok alapján készül, a szolgáltatást csak azok tudják igénybe venni, akikről a munkáltatójuk az adott időszakban nyújtott be a NAV-hoz adó- és járulékbevallást.
A NAV a keresetkimutatást elektronikusan, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül továbbítja a kérelmező magánszemély által kijelölt hitelnyújtónak. Az elektronikus keresetkimutatás csak a rendszerhez csatlakozó hitelnyújtóknak továbbítható – ezek aktuálisan kiválaszthatók a program listájából. Jelenleg hét hitelnyújtó ügyfelei használhatják a szolgáltatást.
(Az elektronikus keresetkimutatás jogszabályi hátterét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (24) bekezdése és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rend. 24/A. §-a adja.)
A veszélyhelyzettel összefüggő további adózási információkért katt ide!
