Nyugdíj és a családi kedvezmény

A következő NAV tájékoztató egy speciális esetről a korhatár előtti öregségi nyugdíj és a családi kedvezmény lehetséges kapcsolatát mutatja be, de terjedelmi okokból a címben egyszerűsíteni kellett.

Mint ahogyan az ismeretes, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény [a továbbiakban: Törvény] 5. § (1)-(2) bekezdései értelmében a 2012. január 1-je előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj, valamint szolgálati nyugdíj jogcímen kapott juttatást 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként, illetve szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, de annak összegét – meghatározott kivételekkel – csökkenteni kell a személyi jövedelemadó 16 százalékának megfelelő mértékben.

Azonban a korhatár előtti ellátás, valamint a szolgálati járandóság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja tv.] 3. § 23. b) alpontja értelmében nyugdíjnak, így adómentes bevételnek minősül [Szja tv. 1. számú mellékletének 1.2. pontja], amit a jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni, azaz nem része az összevont adóalapnak. De mivel az Szja tv. 29/A-29/B. §-okban meghatározott családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő tétel, tehát csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmek vonatkozásában érvényesíthető, ezért nyugdíj tekintetében nem lehet igénybe venni a családi kedvezményt.

Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a szolgálati járandóság lényegében kívül esik a személyi jövedelemadó rendszerén, a Törvény 4. § (4) bekezdése, illetve az 5. § (5) bekezdése alapján abban az esetben, ha a – személyi jövedelemadó 16 százalékának megfelelő mértékben csökkentett – korhatár előtti ellátásban, valamint szolgálati járandóságban részesülő személy családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, akkor az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.

Mindez pedig azt jelenti, hogy amennyiben valakinek 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot folyósítanak és gyermeke(i)re tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére lenne jogosult, akkor ez a személy a családi kedvezményre a korhatár előtti ellátásból, illetve a szolgálati járandóságból – a személyi jövedelemadó 16 százalékának megfelelő mértékben – levont összeggel szemben (legfeljebb annak összegéig) érvényesítheti a 2012. évben (az év közben havonta) nem érvényesített családi kedvezményt, de csak az adóévet követő évben, azaz leghamarabb 2013-ban. Következésképpen a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy – más, az összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában – 2012-ben év közben nem érvényesíthet családi kedvezményt a juttatása után, azt majd csak a 2013. június 30-át követően kiadott, a családi kedvezmény szóban forgó érvényesítéséhez szükséges adóhatósági igazolás birtokában kérelmezheti.

Természetesen abban az esetben, ha a magánszemélynek a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett más olyan jövedelme keletkezik 2012-ben, ami az összevont adóalap részét képezi, akkor ezen magánszemély az ilyen jövedelem vonatkozásában már 2012-ben akár év közben is élhet a családi kedvezménnyel az összevont adóalap terhére, annak mértékéig.

A hivatkozott igazolásról a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a rendelkezik. Eszerint a szóban forgó adóévre vonatkozó, meghatározott tartalmú igazolást az állami adóhatóság az adóévet követő év június 30-át követően az ellátásban részesülő – meghatározott tartalmú – kérelmére adja ki.

A Törvény alapján igényelhető összeg folyósítása iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság [a továbbiakban: ONYF] által e célra rendszeresített, és az ONYF, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani, amiről maga a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság dönt. Az ellátásban részesülőnek a kérdéses összeget pedig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a határozat végrehajthatóvá válásától számított tíz munkanapon belül folyósítja

A családi kedvezmény érvényesítéséből nem zárható ki az a magánszemély, aki nevelőszülőként saját háztartásában neveli a gondjaira bízott gyermeket akkor sem, ha a gyermeket nála elhelyező hatóság vagyonkezelői joggal is felruházta, hiszen az ilyen magánszemély a vér szerinti szülővel azonos feltételek mellett jogosult a családi pótlékra.

A kedvezményt nem érvényesítheti viszont az a magánszemély, aki a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében nevelt (tehát nem a saját háztartásában nevelt) gyermek után vagyonkezelői joggal felruházott gyámként kapja a családi pótlékot. Természetesen abban az esetben, ha a gyám nem csak vagyonkezelői joggal van felruházva, hanem gyámi minőségében a gyermek tekintetében emellett más jogok is megilletik, akkor ezen gyermekre vonatkozóan élhet a családi kedvezménnyel.

A családi kedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény. A Szja tv. 29. § (1) bekezdése alapján az összevont adóalap részét képezi – egyebeken túlmenően – az adóalap-kiegészítést is tartalmazó önálló tevékenységből származó jövedelem. Ennek számít ugyanis 2011. január 1-jétől a magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme, mivel ettől az időponttól megszűnt az ilyen jövedelem elkülönült adóztatásának választási lehetősége. (Ez alól azonban kivételt jelent a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra irányuló tevékenységből, a tételes átalányadózást választó fizető vendéglátó tevékenységből, illetve a termőföld-bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem – ha ez utóbbi nem adómentes –, mivel ezek külön adózó jövedelemnek számítanak.)

Így figyelemmel arra, hogy kifejezett jogszabályi rendelkezés nem tiltja azt, hogy a magánszemély a családi kedvezményt ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme tekintetében érvényesítse, ezért ilyen esetben is élni lehet a szóban forgó kedvezménnyel.

Amennyiben a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem kifizetőtől szerzi, vagy ha a magánszemély számlaadásra kötelezett („adószámos”) magánszemélynek minősül és a kifizetőtől nem kérte az adóelőleg megállapítását, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetében a magánszemélynek nincs lehetősége arra, hogy családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot adjon. Ezért a kedvezményt az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme tekintetében negyedévenként saját maga érvényesíti és bevallja az adóévre vonatkozó adóbevallásában.

Nincsenek kizárva a családi kedvezmény érvényesítéséből azok az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek sem, akik ezen tevékenységből származó jövedelmüket munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szerzik, valamint – az Szja tv. 46. § (4) bekezdés alapján – azok a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemélyek, akik nyilatkozatot adnak arról, hogy kérik az adóelőleg levonását a kifizetőtől. Ezekben az esetekben ugyanis a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására. A Szja tv. 49. § (3) bekezdése értelmében pedig az adóelőleget megállapító kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett – az általános szabályoktól eltérő – módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Nem vitatható, hogy ehhez szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel kötelezettséget erre vonatkozóan az Szja tv. nem ír elő.