Reklámadó

Hát ez gyors volt! Alighogy landolt a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény máris utolérte a módosítása, mely a 2014. XXXIV törvényben jelent meg. Már a törvény hatályba lépése sem egyszerű. Erről a módosító jogszabály 7.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a teljes reklámadó törvény a a módosításáról rendelkező törvény kihirdetésétől számított 31. napon lép hatályba. A 2014. évi XXXIV tv-t 2014.VII. 15-én hirdették ki. Adott a matek feladat. A különböző híresztelések kapcsán keletkezett bizonytalanságok eloszlatására nézzük milyen kötelezettségek hárulhatnak a vállalkozásokra a reklámadó kapcsán. Ahhoz, hogy mindenki el tudja dönteni lesz-e feladata az új adóval kapcsolatban meg kell vizsgálnia lehet-e alanya a reklámadónak. Egyaránt adóköteles lehet bizonyos feltételekkel a reklám közztétele és a közzététel megrendelése. Ennek megfelelően az adó alanyai a reklám közzétevői, illetve annak megrendelői közül kerülnek ki.

Az adóalanyok egyik csoportját a következők alkotják:

a média törvény szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltatók,

az előzőkhöz nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,

a sajtótermék Magyarországon nem letelepedett kiadója,

a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,

az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

A másik adóalanyi körbe azok tartoznak, akik reklámok közzétételét rendelik meg ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt. De csak abban az esetben, ha a reklámot közzé tevő nem tesz eleget az alábbi kötelezettségének: reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Az a személy, aki az általa megrendelt reklám kapcsán rendelkezik a közzétevőtől származó fenti tartalmú nyilatkozatok valamelyikével e reklám tekintetében nem lehet adóalany. Azaz e tekintetben nem kell vizsgálnia, keletkezett-e adófizetési kötelezettsége. Ha esetleg más reklámok közzétételével összefüggésben adóalany lenne, az ilyen nyilatkozattal rendelkező reklámok költségeit nem kell figyelembe vennie az adóköteles értékhatár megállapításánál.

Ha valaki a leírás alapján arra a következtetésre jut, hogy az első csoportban leírt adóalanyi körbe tartozik, mert például interneten tesz közzé reklámokat, akkor azt is meg kell vizsgálnia, hogyan kell meghatároznia a reklámadó alapját. Itt a törvény szerint kétféle lehetőség adódik. Az egyik abban az esetben, ha mások reklámjait teszi közzé. A másik, ha saját célú reklámot tesz közzé. Az első esetben az adóalap némi leegyszerűsítéssel reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevétel lesz. A saját célú reklám esetében az adóadalap a reklám-közzététel költsége.

Az e körbe tartozóknál a reklámadó mértéke a következők szerint alakul:

• az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
• az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
• az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
• az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,
• az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,
• az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.

Azaz, ha az árbevétel illetve a saját célú reklám költsége az adóévben nem éri el a fél milliárd forintot nem keletkezik adófizetési kötelezettség a nullával való szorzás jótékony matematikai hatása miatt.

A második adóalanyi körbe, a reklám közzétételét megrendelők csoportjába tartozók esetében az adóalap a közzététel havi összesített ellenértékének a 2 500 000 forintot meghaladó része. Azaz, ha a megrendelt reklámok közzétételének összesített ellenértéke havonta nem éri el a 2.500.000.- Ft-t akkor nem keletkezik adóalap, így adófizetési kötelezettség sem. A két és fél millió forintot meghaladó rész után a reklám adó mértéke az adóalap 20%-a.

A kapcsolt vállalkozások esetében akad némi bonyodalom, mert a tao törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a törvény szerinti szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel. Mindez természetesen az azonos adóalanyi körbe tartozó kapcsolt vállalkozások esetében alkalmazható.

A bevallási kötelezettséget illetően is az egyes adóalanyi körök szerint alakul a szabályozás. Az általunk elsőként említett körbe tartozók a tárgy évt követő év május 31-ig kell az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást tegyenek. Az adóelőlegről a folyamatosan működő vállalkozások esetében szintén a fenti időpontig kell bevallást tenni, tevékenységet kezdő vállalkozások pedig tevékenységük megkezdésétől számított 15 napon belül. Az adóelőleg összege az előző teljes évben is működő adóalany esetében az előző évi adó összege, a nem teljes évben működő adóalanyok estében az időarányos működés alapján megállapított adó évesített összege, a jogelőd nélkül létrejött adóalanyok pedig a várható adóösszeg után fizetnek adóelőleget.

Ettől eltérően az adóalany a 2014. évi adóelőlegét 2014. augusztus 20-áig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2014. augusztus 20-áig és 2014. november 20-ig köteles megfizetni. Az adóelőleg megállapítására is egyedi szabályozás vonatkozik a hatálybalépés évére a törvény 9 §.és 10 §. meghatározottak szerint.

Akit érdekel a jogszabály pontos szövege, innen letöltheti.