Tagi kölcsön rendezés módjai végelszámolás előtt
Gyakori problémát jelent a végelszámolással megszűnni kívánó társaságok számára a tagokkal szemben fennálló kölcsönkötelezettség. Ezért segítségként röviden bemutatjuk a megoldási lehetőségek fontosabb elemeit.
Mivel a társaság tagjainak a társaságal szemben fennálló kölcsön követelései hitelezői igénynek minősülnek, így a tagi kölcsön nem csak apró kellemetlenség, hanem akadálya is a végelszámolással történő megszűnésnek. A végelszámolással való megszűnésnek ugyanis elengedhetetlen feltétele, hogy a hitelezők igényei rendezésre kerüljenek. Ez azt feltételezi, hogy a tagi kölcsön miatti kötelezettséget a végelszámolás befejezése előtt meg kell szüntetni.
Ennek egyik kézenfekvő módja lehet, ha a társaság a tagi kölcsönt saját pénzeszközeiből visszafizeti, persze csak akkor, ha rendelkezésre áll az ehhez szükséges összeg.
Ha a társaságnak nincs pénzeszköze, megoldást jelenthet ha van olyan eszköz, amelyet a kölcsönt nyújtó tulajdonosoknak át lehetne adni. Ha van a társaságnak ilyen eszköze, akkor azt a végelszámolás cégbírósághoz történő bejelentése előtt a tulajdonosok részére piaci értéken, az áfa felszámításával értékesíteni célszerű, az értékesített eszköz számlázott (áfát is tartalmazó) ellenértékének megfelelő összegű követelést be lehet számítani a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség teljesítésébe (T 4792 – K 311).
Ha az említett lehetőségek egyike sem alkalmazható, akkor – magánszemély tulajdonosok esetében - szóba jöhet a tagi kölcsön miatti követelésükről való lemondás, a tagi kölcsön elengedése is.
A tagi kölcsön elengedését – a 2016. január 1-től hatályos előírások szerint - egyéb bevételként kell elszámolni (T 4792 – K 9643). Ez az egyéb bevétel mint minden más bevétel, az adózás előtti eredmény része, és ha emiatt a korrigált adózás előtti eredmény nyereséget mutat, akkor társasági adót kell bevallani és fizetni.
A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége – a Tao-tv. 17. §-ának (2) bekezdése szerint – legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkenésként.
A magánszemélyek által elengedett tagikölcsön-követelést az illetéktörvény vagyonszerzésnek minősíti, és mint ilyent – az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - 18% ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség is terheli, amelyet a társaságnak kell megfizetnie. Az ajándékozási illeték azonban ráfordításként elszámolható, így csökkenti az adózás előtti eredményt.
Egyszerűbb megoldás a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt kell úgy végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön.
Jogszabályok:
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § az irányadó.
12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
(2) A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
3:99. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás]
(1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.
