Adószámos magánszemély adókötelezettségei

Ha a több-kevesebb rendszerességgel végzett ingó értékesítés legyen az saját termék vagy más portéka értékesítése az szja törvény szempontjából gazdasági tevékenységnek minősül, akkor az ebből származó jövedelem pedig önálló tevékenységből származó, adóköteles jövedelemnek tekintendő. Mivel az adózás rendjéről szóló törvény 16.§ szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező személyek folytathatnak, ezért az ilyen tevékenységet annak megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ezt megelőzően azonban el kell dönteni milyen formában kívánja az érintett végezni a jövedelemszerző tevékenységét. Erre két kézenfekvő mód kínálkozik. Az egyik egyéni vállalkozóként, a másik egy általánosan használt megnevezéssel „adószámos magánszemélyként”. A két forma közötti választást a tevékenység, pontosabban az azzal elérhető bevétel nagysága figyelembevételével érdemes eldönteni. Általánosságban az mondható, hogy a viszonylag szerényebb bevételhez nagy valószínűséggel az adószámos magánszemélyként végzett tevékenység a megfelelő forma. Tekintettel az adózásra, a nyilvántartási kötelezettségekre.

A bejelentési kötelezettség a 14T101 jelű nyomtatványon kell eleget tenni. A bejelentkezésnek fontos része annak eldöntése, hogy áfa tekintetében milyen megoldást válasszunk. Ehhez tudni kell, hogy mindenki áfa alany, aki gazdasági tevékenységet végez, az anyag elején megállapítottuk, hogy a szóban forgó tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül, így aki ezt végzi áfa alany. De a bejelentkezés során választhat alanyi adómentességet. Ennek az a feltétele, hogy az éves árbevétele ne haladja meg a hat millió forintot és azt jelenti, hogy a bevételeire nem kell áfá-t felszámolni, ennek kapcsán azt nem kell az adóhatóság részére bevallania és megfizetnie. Ezzel szemen viszont a beszerzéseinek áfa tartalmát nem vonhatja le. A tevékenység során keletkezett bevételekről számlát kell kiállítani. Ez akkor is igaz, ha valaki az értékesítést e-kereskedelem formájában végzi és mondjuk csak kizárólag magánszemélyek részére értékesít. A számlázás történhet hagyományos számlatömb vagy elektronikus számla útján.

Az elért bevételből a jövedelem meghatározása két módszerrel történhet, az egyik a tétele költség elszámolás, a másik a 10%-os költség hányad alkalmazása. A tételes költségelszámolás során levonható a bevétel elérése érdekében felmerülő valamennyi igazolható költség. Ilyen lehet például az értékesített tárgyakhoz beszerzett alapanyagok, az elkészítésükhöz szükséges eszközök beszerzési ára vagy a különböző vásárokon fizetett helypénz illetve az ezzel kapcsolatos utazási költségek. A 10%-os költség hányad alkalmazásakor nem kell igazolni a felmerült költségeket a bevétel 10%-a ennek hiányában is költségnek tekintendő. Azaz a bevétel 90%-a után kell az adót megfizetni. A fenti módszerek valamelyikének alkalmazásával megállapított jövedelem után 16% szja fizetendő. Azzal, hogy az adószámos magánszemély negyedévente, a tárgy negyedévet követő hó 12-ig köteles megállapítani, bevallani és befizetni az addig elért bevétele utáni adóelőleget. Ez alól kivétel, ha nem magánszemélyeknek, hanem részben vagy egészben vállalkozásoknak értékesít. Ezek ugyanis kifizetőnek minősülnek és kötelesek a megállapodott vételárból az adóelőleget levonni és az adóhatósághoz befizetni.

Ami a járulékfizetési kötelezettséget illeti ez alapvetően attól függ, hogy az adott hónapban az adószámos magánszemély biztosítottnak minősül-e. Ez pedig attól függ, hogy a fenti módszerek valamelyike alapján az adott hónapra megállapított jövedelme eléri-e a minimálbér 30%-át. A minimálbér 2014-ben 101.500.-Ft, ennek a 30%-a 30.450.-Ft. Tehát azokban a hónapokban, melyekben a fentiek szerinti jövedelem nem éri el a 30.450.-Ft-ot, az adószámos magánszemély nem számít biztosítottnak, így járulék fizetési kötelezettsége sincs. Azokban a hónapokban, melyekben a fentiek figyelembevételével biztosítottnak számít a jövedelme után 27% szociális hozzájárulási adót, 10% nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.