Ami már hatályba lépett az új adócsomagból

A módosítás többek között meghatározza, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. Vagyis ez az időszak az ellátások megállapítása során biztosításban eltöltött időnek tekintendő.

Ugyancsak a fenti törvény szabályozza egyértelműen, hogy bár a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék után nem kell  járulékot fizetni, azonban a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a munkavégzés ellenértékeként  például elmaradt munkabér, végkielégítés címén  juttatott jövedelem járulékköteles.

Ezen szabállyal összhangban  a szociális hozzájárulás adótörvény is rögzíti, hogy 2018.július 26-tól a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, azonban itt is érvényes, hogy a munkavégzés ellenértékeként pl. elmaradt munkabér, végkielégítés címén kapott jövedelem után szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik.

A Tbj új szintén 2018. július 26-tól hatályos 52/B§ a következők szerint szabályozza, hogyan kell eljárni akkor, ha a jogutód nélkül megszűnt munkáltató a jogszabályban előírtnál több járulékot vont le a foglalkoztatottól.

52/B. § Az 52/A. § rendelkezéseitől eltérően, ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.

További változás, hogy 2018. július 26-átől a szolgálati idő szerzése érdekében, illetve a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére köthető megállapodásoknál a módosítást megelőzően fizetendő 34 százalékos mértékű járulék 24 százalékra csökkent.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt a korábbi szabályozás szerint az a vállalkozó vehette igénybe, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. 2018. július 26-tól bővülhet a kedvezményre jogosult vállalkozók száma. A módosítás alapján ugyanis  azok a vállalkozók vehetik igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezményt, akiknek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.

SEGÍTHETÜNK ?  Tanácsadás