Az idén még adható iskolakezdés támogatási utalvány

A jövő évi adóváltozások részeként a 2018.évi XLI törvény 18.§ 9. pontja 2019. 01.01-től hatályon kívül helyezte az szja törvény 89. (6) bekezdését. Ezzel a következő évtől megszüntette a kedvezményes adózási feltételek mellett utalvány formájában juttatható iskolakezdési támogatás  lehetőségét. Helyette marad az iskolai költségek támogatására  a pénzbeli segély. Melynek adózása a béren kívüli juttatásnak minősülő   iskolakezdési támogatáshoz képest kedvezőtlenebb lévén, hogy  bérjövedelemként adózik.

De ez csak a nem túl rózsás jövő,  az idén még az alábbi feltételek szerint van lehetőség a kedvezőbb adózású béren kívüli juttatásnak számító iskolakezdési támogatásra. Az ilyen utalványok után a támogatottnak nem keletkezik adó- és járulékkötelezettsége, csak a munkáltatónak kell a támogatási összeg 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 19,5 százalék ehót fizetnie.

Az iskolakezdési támogatást papír alapú vagy elektronikus formában kibocsátott –taneszközök, tankönyvek, ruházat vásárlására beváltható – utalvány formájában adhatja a munkáltató ideértve a személyesen közreműködő tagja esetében a társas vállalkozást is.

A taneszköz fogalmának meghatározását nem tartalmazza a törvény, erre az egyébként használatos Kereskedelmi Vámtarifa sem ad útmutatást. Ezért a gyakorlatban taneszköznek tekinthető minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely a tanuláshoz általában szükséges. Ilyen például a füzet, rajzlap, ceruza, toll, festék, számítógép stb., de ide sorolható az íróasztal vagy a tanulószék is.

Tankönyvnek azok a közoktatásban használt tankönyvek minősülnek, amelyek  az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben megtalálhatók Nem sorolhatók e körbe. a segédkönyvek, a tanulási segédletek és a tanári kézikönyvek.

Ruházatként bármilyen iskolában hordható ruhanemű vásárolható az utalvány felhasználásával ( pl. nadrág, szoknya, ing, póló, blúz, alsónemű, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb.)

Az iskolakezdési támogatás a köznevelésben (vagy bármely EGT-államban ehhez hasonló oktatásban) részt vevő gyermekre tekintettel adható, annak a magánszemélynek, aki a gyermek után mint szülő, gyám (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy annak közös háztartásban élő házastársa a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra (nevelési ellátásra), vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján a családi pótléknak megfelelő ellátásra jogosult.

Van olyan értelmezés, mely szerint mivel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja alapján az óvoda is a köznevelési rendszer része, így az a szülő is jogosult a támogatásra, akinek a gyermeke óvodába jár. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a NAV 2015/76 számú adózási kérdésre, mely nem osztja ezt az értelmezést. A NAV álláspontjának lényege: csak a tanév első napját, azaz az első osztály megkezdését megelőző 60. naptól adható béren kívüli juttatásként iskolakezdési támogatás. Az adózási kérdés teljes szövegét itt olvashatod.

A juttatónak az adókötelezettség megállapításához az általa nem ismert feltételek fennállását (azaz a családi pótlékra való jogosultságot) a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe vennie [2016. december 31-én hatályos szja-törvény 71. § (4) bekezdés]. E nélkül ugyanis ellenőrzés esetén a jogkövetkezményeket a juttatónak kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, őt terhelik az adóhiány jogkövetkezményei [2016. december 31-én hatályos szja-törvény 71. § (5) bekezdés].

A szövegben hivatkozott fontosabb jogszabály részleteket itt olvashatod.

Segíthetünk?  Tanácsadás