Személyi kedvezmény visszamenőleg is

személyi kedvezmény, szja kedvezmény, adóalap csökkentés

Az Szja tv. 40. § (1) bekezdése szerint  „Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).”

Az összevont adóalapba tartozik az önálló  (szja tv 16-23.§)- és nem önálló tevékenységből ( szja tv 24 -27.§) származó jövedelem valamint az egyéb jövedelem (szja tv. 28.§). E jövedelmek után fizetendő adó csökkenthető a személyi kedvezménnyel.

A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal. Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül szükséges megőrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenőrzés során e dokumentummal igazolható.

Figyelem!  Amennyiben az adóévet, esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson feltüntetett kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével visszaigényelhető.

Az adókedvezmény az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásáig vehető igénybe. Mértéke az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez 2018-ban 6900 forint havonta.

Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él. Figyelem!  Mivel  taxatív felsorolásról van szó, így a mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő leggyakoribb betegségek a teljesség igénye nélkül a következők:

- hallási fogyatékosság

- látási fogyatékosság

- mozgásszervi fogyatékosság

- elzáródást okozó érbetegségek

- súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek

- veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak - többek között - a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek

- emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak - többek között - a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.

A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A személyi kedvezmény alanyi jogon jár - amennyiben a betegség, a rokkantság megfelel a jogszabályokban előírtaknak - azonban az igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély szerezzen az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján és milyen rendszerességgel szerezte azt.

Természetesen adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a jogosult adóköteles jövedelem hiányában másnak átadja a kedvezmény érvényesítésének jogát (pl. szülőnek, házastársnak).

Amennyiben a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatója felé tett adóelőleg- nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.

Természetesen nincs akadálya annak, hogy a magánszemély döntése szerint csak az adóévi bevallásában érvényesítse a személyi kedvezményt, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt, akkor az adózó az éves adóbevallásában utólag érvényesítheti azt - amennyiben valamennyi feltételnek megfelel.

Segíthetünk?   Tanácsadás