Nincs meg a számlatömb, most mi lesz?
Ami biztosnak tűnik, hogy akár igen jelentős baj is, de több - kevesebb kellemetlenség mindenképpen várható.
Az Art. 228.§ (3) bekezdése ugyanis mulasztási bírsággal, nem is kicsivel fenyegeti azt az adózót, aki iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e. Ilyen esetben a kiszabható mulasztási bírság összege természetes személy esetén kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.”
A 3006/2018 NAV útmutató szerint, mely az adóhatóság részére szolgál útmutatóként a bírságolási gyakorlata kialakításához a mulasztási bírság felsőhatárát ilyen esetben az alábbiak szerint kell kiszámolni, például egy, csenevészebbnek számító 25 lapból álló számlatömb esetén:
a) természetes személy esetén a bírság: 25 × 200 000 = 5 000 000 Ft-ig
b) más adózó esetén: 25 × 500 000 = 12 500 000 Ft-ig terjedhet
Erre azért már érdemes odafigyelni!
Ahogy az Art. 228.§ (3) bekezdéséből kitűnik a számla-, nyugtatömböt akkor is meg kell őrizni, ha azt felhasználták, kitöltötték és akkor is, ha nem, azaz üres. Az első esetben azért mert mind az Art. 78.§, mind a Számviteli törvény 169.§ kötelezően előírja az iratok, számviteli bizonylatok megőrzését.
Az üres számla-,nyugtatömb azonban nem számviteli bizonylat, mert ebben a formájában semmilyen gazdasági esemény elszámolását nem támasztja alá. (lásd. Számviteli tv 166.§(1) bek.) Ez igaz, de ezeket az üres nyomtatványokat a Számviteli tv. 168.§ (1) utolsó mondata szerint szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni, mert illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. Ez alól a kötelezettség alól az egyéni vállalkozók sem mentesülnek bár rájuk a számviteli törvény nem vonatkozik. Az szja törvény 5.sz. mellékletének II/15 pontja a számviteli törvény fenti fogalommeghatározását kiterjeszti az szja törvény hatálya alá tartozókra, így pl. az egyéni vállalkozókra is. Így az Art. 78.§ -a szerinti megőrzési kötelezettség kiterjed a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartására és az azok alapjául szolgáló iratokra, ideértve az üres tömböket is.
Kérdés mit lehet tenni, ha beüt a mennykő és nem csak számunkra derült ki, lába kelt egy vagy több ilyen nyomtatványnak?
Abban az esetben, ha már felhasznált számlatömbről van szó lehetőség van a hiányzó bizonylatok a számla befogadótól kért hiteles másolattal történő igazolására. Az adóhatóság részére szóló 3006/2018 NAV útmutató szerint ez elfogadható, mivel az iratmegőrzési kötelezettség szankcionálásának az a célja, hogy a bevételeket, az adóalapot ne lehessen eltitkolni az adóhatóság elől. Így megengedhető, ha a hiteles másolatot mutatja be az adózó, aki ugyan nem tett eleget az iratmegőrzési kötelezettségének, de a másolatok beszerzésével lehetővé tette a tényleges adóalap és az adó megállapítását. A hiteles másolat benyújtása esetén jegyzőkönyvezni kell, hogy iratmegőrzési kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget és ezt a tényt egy következő bírság kiszabásánál a mérlegelésnél figyelembe kell venni.
Amennyiben ilyen lehetőséggel bármely oknál fogva nem tudunk élni célszerű a lehetséges bírság mértékének minimalizálására törekedni. Ehhez feltétlenül figyelemmel kell lenni az Art által meghatározott, a mulasztási bírság kiszabása során figyelembeveendő alábbi mérlegelési szempontokra.
Art. 237. § (1) A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékeli
a) az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát,
b) az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá
c) azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
(2) A körülmények okszerű mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik a kötelezettség nem jogszabályszerű teljesítése esetén a mulasztási bírság több alkalommal, emelt mértékben is kiszabható.
A törvény előírásainak gyakorlati alkalmazására a 3006/2018 NAV útmutatóban az adóhatóság részére többek között az alábbi iránymutatás szerepel:
„30. A magyar jogrendszer felelősségi szabályainak általános zsinórmértéke az „általában elvárhatóság”. A „tőle elvárhatóság” magatartási kritériuma mást is megkövetelhet az adott személytől, ebben az elvárhatósági körben a kiindulási pont maga az egyén, a szubjektum. Ezen felelősségi rendszert csak a konkrét helyzetek tölthetik meg tartalommal néhány tipizálási csoport azonban megállapítható.
Így a «tőle elvárhatóság» nyilván eltérően ítélendő meg egy szervezet, társaság és egy természetes személy esetén. A tipizálás egy másik szempontja lehet a képességbeli különbség is, valamint a szakképzettség (pl. könyvelő iroda, adótanácsadó). Adott esetben alacsonyabb az elvárás egy egyszerű tevékenységet (pl. kisipari tevékenységet) egyedül folytató természetes személy esetében, mint egy több főt foglalkoztató, kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező vállalkozás esetében.
Az „adott helyzetek” is eltérőek lehetnek egymástól, így például a tevékenység megkezdésének időpontja, a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának nagyságrendje, rendszeressége, egy új jogintézmény bevezetése, egy hatályos szabályozás jelentős módosítása. Az adózói felelősség vizsgálata kapcsán a vizsgálati körbe tartozik az adózó intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja, megbízottja, így az adózó eljárásának vizsgálatakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gondossági követelményeknek eleget tett-e az adózó a jelzett személyek megbízása, illetve tevékenységük kontrollálása során.”
Segíthetünk? Tanácsadás