Utalvány áfa kötelezettsége

 

A 2016/1065/EU tanácsi irányelv szabályaival összhangban 2019. január 1-től új szabályozás lép hatályba az utalványok áfa rendszerbeli kezelésére.

Ennek keretében az áfa törvény értelmező rendelkezéseit tartalmazó 259.§ új 24/A ponttal egészül ki, mely a következők szerint határozza meg az utalvánnyal kapcsolatos alapfogalmakat:

a) utalvány: olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban - ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is - fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése;

b) egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege;

c) többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő utalvány;

d) utalvány beváltása: utalvány termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként történő elfogadása;

e) utalvány beváltója: aki az utalványt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként saját név alatt elfogadja;

Az utalvány fogalma a törvény értelmében nem terjed ki olyan „eszközökre”, melyek kizárólag árengedményre jogosítanak termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán, de önmagukban termék, szolgáltatás megszerzésére nem.

Az utalványoknak a fizetőeszközöktől történő elhatárolását az adja, hogy bár az utalványt a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljes- vagy részbeni ellenértékének kell elfogadni, de ezek során az utalvány „fizetőeszköz” tulajdonsága korlátozott, mivel csak előre meghatározott termékekre, szolgáltatásokra, vagy csak előre meghatározott értékesítői körnél váltható be. A definícióból következik az is, hogy az utalvánnyá minősítés szempontjából lényegtelen annak fizikai megjelenési formája, vagyis az utalvány lehet papír alapú és elektronikus formában létező is.

Az EU irányelv, és így a törvény módosítás  célja, hogy minden olyan esetben, amikor arra lehetőség van, az adóztatás már az utalvány kibocsátásakor megtörténjen. Annak érdekében, hogy ez lehetővé váljon az eu irányelv nyomán a jogszabály az egycélú utalványt úgy definiálja, hogy az olyan utalvány, amelynek esetében az utalvány kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termékek, illetve szolgáltatások értékesítésének, illetve nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékek, illetve szolgáltatások után fizetendő áfa összege. Így az ilyen utalványok esetében nincs akadálya a kibocsátás időpontjában történő adóztatásnak

A törvény értelmében egycélú utalványok esetében az adófizetési kötelezettség az utalvány kibocsátásakor keletkezik, míg többcélú utalványok esetében adófizetés kizárólag egyszer, azok beváltásakor történik, mivel ez az az „időpont”, amikor az adófizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatok ismertek.

Az egycélú utalványok esetében az adófizetési kötelezettséget az utalvány kibocsátása (első értékesítése) keletkezteti, de az egycélú utalvány ezt követő minden olyan értékesítését, amikor azt az adóalany (közvetítő) a saját nevében értékesíti, úgy kell tekinteni, mintha annak a terméknek, vagy szolgáltatásnak az értékesítése történt volna meg, amelyre az utalvány beváltható. Vagyis az egycélú utalvány minden egyes értékesítése adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Ezért annak érdekében, hogy ne duplázódjon meg az adófizetési kötelezettség, nem minősül önálló adóztatandó ügyletnek az, amikor az egycélú utalványt beváltják, vagyis az, amikor az utalvány ellenében a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást ténylegesen teljesítik.

Ez azonban csak abban az esetben igaz, amikor az utalvány kibocsátója és beváltója azonos személy, hiszen ez esetben az utalvány ellenében történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után az adófizetés már az utalvány kibocsátásakor megtörtént. Amennyiben az utalvány kibocsátója és az utalvány beváltója egymástól eltérő adóalany, akkor úgy kell tekinteni, hogy az egycélú utalvány ellenében történő termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az utalványt elfogadó adóalany az utalvány kibocsátója részére teljesítette, ugyanis ez a kezelés eredményezi azt, hogy áfa szempontból megfelelő végeredményre lehessen jutni. A  törvény nem definiálja az utalvány kibocsátóját, de az alatt lényegében azt az adóalanyt kell érteni, aki a saját nevében bocsátja ki (értékesíti először) az utalványt.

Abban az esetben, ha a közvetítő más nevében és javára jár el, akkor az egycélú utalványt az értékesíti, akinek a nevében eljár (megbízó), ezáltal a megbízó lesz az egycélú utalvány értékesítése tekintetében az adófizetésre kötelezett, míg a megbízott a közvetítői szolgáltatása ellenértékét érvényesíti a megbízója felé (a jutalékát számlázza ki).

A törvény rögzíti, hogy a többcélú utalvány kibocsátása, valamint adóalany által saját nevében történő további értékesítése(i) nem adóztatandó ügylet(ek). Többcélú utalvány esetében egyetlen adóztatási pont van, amikor azt beváltják (az utalvány ellenében értékesítenek terméket, nyújtanak szolgáltatást).

Amennyiben a közvetítők ügynökként járnak el, úgy az ügynöki jutalékukat ki tudják számlázni a megbízójuk felé.

Amikor a közvetítők az utalványt bizományosként, azaz a saját nevükben értékesítik, maga a többcélú utalvány értékesítése nem tartozik az áfa hatálya alá, azonban közvetítő által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatásnyújtás - például forgalmazási, illetve vásárlásösztönzési szolgáltatás - az áfa hatálya alá tartozik. Tehát amennyiben a közvetítő valamilyen módon nyilvánvalóvá teszi, kimutatja, kiszámlázza a közvetítői, forgalmazási, promóciós szolgáltatása ellenértékét, ezen szolgáltatása adóköteles, mely adólevonásra jogosít.

Mindezeket a törvény a következők szerint szabályozza:

 

„18/A. § ^* (1) Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (a továbbiakban együtt e §-ban: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az egycélú utalvány más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák. 

(2) Amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek.

(3) Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó - olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja - az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak.

18/B. § ^*  (1) Többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása, átengedése (a továbbiakban együtt e §-ban: átruházás) nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának. Többcélú utalvány beváltása esetén a beváltó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a többcélú utalványt átruházó adóalany által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatás, így különösen a forgalmazás, illetve vásárlásösztönzés, szolgáltatásnyújtásnak minősül.”

 

Segíthetünk? Tanácsadás