Szociális hozzájárulási adó 2019

szociális hozzájárulási adó, eho, szoc.ho

 

Az új adócsomag részeként  szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2019. január elsején lép hatályba. A jogszabály fontosabb részeit a jobb áttekinthetőség érdekében több részletben ismertetjük. Most az  adóalapként figyelembeveendő jövedelmeket és az adómértékre vonatkozó előírásokat foglaljuk össze.

A jogszabály Indokolása szerint a törvény célja a gazdasági növekedés feltételeinek javítása, és a gazdaság versenyképességének megőrzése, továbbá a versenyképes adórendszer megteremtése. Ennek érdekében a törvény a kifizetői közterhek közül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonását rendeli, emellett a más törvényben szabályozott, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket is az új, közteherbe (szociális hozzájárulási adóba) olvasztja.

A szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre megegyezik a korábban az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezetében  foglalt szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény szerint egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj után.

Annak érdekében, hogy a korábbi szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel lefedett valamennyi jogviszony és jövedelem ezen adó alapját is képezze az előzőeken túl adófizetési kötelezettség terheli a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény  szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.

korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, ezek a következők: az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege, továbbá adófizetési kötelezettség áll fenn a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az  hatálya alá tartozó természetes személy az e tevékenységből származó jövedelme után, valamint az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.

Szociális hozzájárulási adó terheli:

1.  a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet

2. tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat. 

3.   az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.

Tbj.4.§ k) 2 az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

4.    Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül

a) a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],

b) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások[Szja tv. 70. §],

c) a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]

Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét.

5.    a vállalkozásból kivont jövedelmet [Szja tv. 68. §],

6.    az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet [Szja tv. 65/A. §],

7.    az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalapot [Szja tv. 49/C. §],

8.    az árfolyamnyereségből származó jövedelmet [Szja tv. 67. §],

9.    az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelmét,

10. az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százalékát,

11.  a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százalékát 

A fenti jövedelmek esetében a szociális hozzájárulási adót nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

Adófizetési kötelezettség terheli az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót

Ha a természetes személy ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, az adóalap megállapításánál az 1-3 pontokat megfelelően együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 3 pont alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható. 

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka. A  béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] esetében a szociális hozzájárulási adó az e juttatások adóalapként meghatározott összegének 19,5 százaléka.

Adófizetési felsőhatár az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy fenti felsorolás 1-3 és 5-9 pontjaiban írt jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

Az adó mértékének változása esetén az adó fizetésére kötelezett a megváltozott adómértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott adó mértéke hatályba lép.

 Segíthetünk?  Tanácsadás