Béren kívüli juttatások, a módosítás módosítása

Béren kívüli juttatások, a módosítás módosítása

béren kívüli juttatások 2019, ingyenesen juttatott kultúrális belépők 2019, ingyenesen juttatott sport belépők 2019, kamat mentesen adható lakáscélú hitelek 2019

Korábban a Cafeteria 2019 című anyagban bemutattuk a témával kapcsolatos azóta már hatályba lépett jogszabály módosítási elképzeléseket. A most folyamatban lévő újabb módosítási lehetőségek közül is bemutatunk kettőt.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága az szja törvény egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó törvényjavaslathoz kiegészítéseket javasol. Amennyiben ezek elfogadásra kerülnek akkor egyes esetekben valamelyest kedvezőbbé válhat, más esetekben szigorodhat a béren kívüli juttatások 2019-től hatályba lépő adózása. Illetve a pontosított szabályok révén azok alkalmazása egyszerűbb lehetne. A módosító javaslatok közül az alábbiakat emeltük ki.

Az egyik módosító javaslat szerint az szja törvény 1.sz. Melléklet 8.28 pontjában szabályozott, a sportrendezvényre és a kulturális szolgáltatásra szóló belépők juttatásának adómentessége  megmaradna

szja törvény 1.sz. Melléklet 8.28 pont

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes

8.28. *  az ingyenesen vagy kedvezményesen  

a) *  juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet;

b) *  a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást;

Azonban azzal a megszorítással, hogy a kifizető ugyanazon magánszemély részére évenként a minimálbérnek megfelelő értékben adhat ilyen juttatást adómentesen. De ez a lehetőség sport rendezvényekre és a kulturális szolgáltatásra szóló belépőkre külön-külön lenne alkalmazható. A módosítási javaslat a sportbelépőknél az adómentes juttatási értékének  csökkenését, míg a kulturális belépők esetén emelkedést jelentene.

Egyértelműen szigorítást jelent a javaslatnak az a feltétele, hogy az adómentesség csak a vissza nem váltható belépőjegyre, bérletre vonatkozna. A visszaváltási tilalom alól még az előadás elmaradásának esete sem kivétel. Kizárólag a  magánszemélyek részére ki nem osztott belépők, bérletek lennének visszaválthatók Nem lenne adómentes a juttatás, ha a belépőket utalvány formájában nyújtanák.

A módosító javaslat kapcsán kedvezőbbek lennének  a foglalkoztató által kamatmentesen adható olyan lakáscélú hitel feltételei, amellyel összefüggésben a munkáltatónak nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania

szja-törvény 72. (4) bekezdés f) pont

szja Tv. 72.§ A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:

(4) f) *  lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg az 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. pontjában meghatározott méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hogy korszerűsítésnek, akadálymentesítésnek az 1. számú melléklet 9. pont 9.3 alpont 9.3.4. pontjában meghatározott korszerűsítés, akadálymentesítés minősül;

A módosító javaslat szerint  a feltételek között nem szerepelne a méltányolható lakásigénynek való megfelelés követelménye, így ehhez kapcsolódóan a munkáltatónak nem kellene a méltányolható lakásigény tényállását, és ezzel összefüggésben az együtt költöző, együtt lakó családtagok számát vizsgálnia, igazolnia. Ennek mintegy ellentételezéseként  az ilyen hitelek nagyságát  korlátozná a javaslat, mert annak összege nem haladhatná meg a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként juttatott összegekkel együtt a 10 millió forintot.