Családi kedvezmény és járulékkedvezmény 2019
A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától, kifizetőjétől származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A családi kedvezmény 2019-ben – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, kettő eltartott esetén 133 330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta és kedvezményezett eltartottanként egy eltartott esetén 10 ezer forinttal, két eltartott esetén 20 ezer forinttal három vagy több eltartott esetén 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
- az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra. Családi pótlékra az élettársakként együtt élő vér szerinti szülők is jogosultak, továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) jogosultnak tekinti azt a szülővel együtt élő élettársat is, aki az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (jogosultság jogcímeként nekik is a „4” jogcímkódot kell szerepeltetniük);
- a gyermeküket jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján időszakonként felváltva gondozó szülők a Cst. alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra (közös felügyelet). A Cst. nem köti bírósági döntéshez, egyezséghez a családi pótlékra való jogosultságot, elegendő, ha a felek erre vonatkozóan közös nyilatkozatot tesznek a folyósító szerv felé. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 66 665 (a 133 330 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek a felváltva gondozott gyermek után. A kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik;
- a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. Év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. (Abban az esetben például, ha a házastársak közül csak az egyik minősül nevelőszülőnek, a vonatkozó szabályok alapján csak ő jogosult családi pótlékra, viszont házastársa is jogosult arra, hogy adóelőleg-nyilatkozatot tegyen a nevelt gyermek(ek) után járó családi kedvezmény érvényesítésére);
- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak azzal, hogy hozzátartozónak kell tekinteni a gyermek szüleinek hozzátartozóit is (így pl. egy elhunyt szülő testvére is érvényesítheti a kedvezményt a vele közös háztartásban élő árván maradt gyermek után);
- az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!).
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.
Kedvezményezett eltartott
- akire tekintettel a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- a rokkantsági járadékban részesülő személy,
- a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),
- a bíróság döntése, egyezség, a családi pótlék folyósítójánál tett közös nyilatkozat alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.
Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.
Eltartott
- a kedvezményezett eltartott,
- az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után
· nem családi pótlékot állapítanak meg (pl. rokkantsági járadékot folyósítanak),
· családi pótlékot nem állapítanak meg (pl. magzat esetében),
· vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (pl. tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék esetében).
Példa: Egy családban négyen élnek: apa, anya, a nappali tagozatos egyetemista fiuk és az apa húga, aki rokkantsági járadékot kap. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az apa) veszi igénybe a családi kedvezményt.
Miután az egyetemista is eltartottnak minősül, azaz a családban az eltartottak száma két fő. Erre tekintettel a rokkantsági járadékban részesülő személy után havi 133 330 forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa.
A családi járulékkedvezmény
A magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhatja abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százalékával, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegével. A munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.
Például, ha az egyedülálló magánszemély 3 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta háromszor 220 000 forint, együttesen 660 000 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy hónapban 350 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 660 000 forintnak a bért meghaladó részét, azaz 310 000 forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 310 000 forint 15 százalékának megfelelő összeget, azaz 46 500 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, vagyis ezen összeggel kevesebb járulékot (egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot) von le a magánszemély béréből.
A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti-bírság fizetési kötelezettség.
