Egyéni vállalkozók áttérési szabályai
Ahhoz, hogy különösebb zavar nélkül lehessen közlekedni a KATA és az egyéb adózási módok között bizonyos szabályokat be kell tartani.
Elsőként nézzük azt az esetet, hogy milyen szabályokat kell betartani, ha egy szja szerint adózó egyéni vállalkozó a KATA hatálya jelentkezett be.
Ilyen esetben probléma lehet az olyan számlák alapján keletkezett bevétel elszámolásával, melyekben szereplő teljesítési időpont megelőzi az adóalanyiság kezdő napját., de az ellenérték az adóalanyiságot követően került kifizetésre. Az ilyen ellenértéket még az adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett bevételnek kell tekinteni, azaz ezt még a KATÁ-t megelőző adózási mód szerint kell elszámolni.
Ez a szabály vonatkozik a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályokat alkalmazókra és azokra is, akik a jövedelmüket átalányban állapítják meg.
Hasonló probléma adódhat az adóalanyiság keletkezését megelőző időszakra vonatkozó kiadásokkal.
A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a KATA szerinti adóalanyiság időtartamában felmerült, de az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat úgy lehet elszámolni, mintha azok a KATA adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel. Azaz még a KATÁ-t megelőző adózási módnak megfelelően. Ilyen eset lehet például,ha valamely egyéni vállalkozó március 1-től KATA alany, de az előző havi költségként elszámolható közterheit március 12én fizeti be. Figyelem! Amennyiben adózó az Szja bevallás benyújtását követően egyenlíti ki az adóalanyiság előtti időszakra vonatkozó kiadásait, akkor önrevíziót kell majd benyújtania.
A KATA hatálya alá történő bejelentkezés adóévében a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint kötelezett a készletekkel kapcsolatos bevételének a megállapítására. A meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét adózónak a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg adókötelezettségét a KATA rendelkezések szerint teljesíti. Ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növelni kell az így nyilvántartott összeggel. Figyelem! Aki átalányban állapítja meg a jövedelmét, arra ez a szabály azért nem vonatkozik, mivel az átalányadó választásakor ugyanígy kellett adózónak eljárnia, vagyis a készleteket számba kellett vennie az átalányadózás választásakor.
Ha az egyéni vállalkozó az EVA hatálya alól lép a KATA hatálya alá ezzel megszűnik az EVA alanyisága ezért minden kintlévőség EVÁ-s bevételnek minősül. Az adóalanyiság a KATA hatálya alá történő bejelentkezés esetén az adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal szűnik meg.
Ha az egyéni vállalkozó a KATA alanyisága előtt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, vagy kedvezményes adókulccsal adózott, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok a KATA adóalanyiság időszaka alatt is vonatkoznak rá.
A KATA szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az egyéni vállalkozó az Szja tv. szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
Okozhat problémákat az helyzet is, ha az egyéni vállalkozó bármely oknál fogva megszűnő a KATA alanyiságát követően áttér az szja törvény szerinti adózásra.
Ha az egyéni vállalkozó kijelentkezik a KATA hatálya alól, akkor visszakerül az Szja tv. hatálya alá. Az adóalanyiság megszűnésének bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó az átalányadózás választását is bejelentheti, amennyiben a feltételeknek megfelel és a KATA hatálya alól önként jelentkezett ki.
Az szja tv. hatálya alá történő áttérés esetén alkalmazandó szabályok:
- vagyonleltárt kell készíteni az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan minden olyan eszközről, amelyet a vállalkozói tevékenység keretében fog használni;
- az adóalanyiság alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz után – ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg – a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve kell megállapítania;
- veszteségéből az egyes adóévekre 20-20 százalékot, tört év esetén annak arányos részét elszámoltnak kell tekintenie.
- az szja szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni:
= az Szja tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
= a vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az Szja tv. szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;
= a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévre az Szja tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).